Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint
A +1, 4-2, -|-3, +4, sőt +5 méteres görbék nagyjában párhuzamosan haladnak a 0-ás görbével, s igy érkezünk el a Mecsek hegyvidékére. Jellemző és érdekes dolog, hogy a Misina-tető —8 cm-re egyezik a mai szintezett magassággal, ellenben Pécs és Némedi között feleúton 4-8,81 méteres eltérést találunk. (Durva hiba.) Ettől eltekintve az egész Mecsekben a 0-ás görbék az uralkodók, csak a Dráva felől, vagyis Verőce és Szerem megyék területéről nyomulnak a Mecsek lába felé a —1, illetőleg a —2 méteres különbségeket jelző görbék. fagyon tanulságosak az 12.16. ábra görbéi, amelyeket az Állandó Kataszternek 1853—1856. évi, valamint a Háromszögméreti Számító Hivatalnak 1870—1890. évi trigonometrikus magasságméreteiből származó értékek közötti különbség alapján szerkesztettünk. A 0-ás különbségek sávja nagyjában a Rába vonalát követi. A 4~1 m-es görbe a Kemeneshát lábához, a -\-2 méteres nagyjában ugyanannak pereméhez simul. A -j~3 méteres görbe a Bakony és a Marcal közti halom vidéket fogja közre, a + 4 méteres pedig a Pápa, Gyomoré és Pannonhalma környéki dombokat. A Dunántúl délkeleti felében a görbék nagyjában ugyancsak a domborzati viszonyokhoz idomulnak. Ez a jelenség a múlt századbeli szakíróknak azt a megállapítását juttatja eszünkbe, hogy mennél több az egy-egy térképszelvényben a magasságilag meghatározott pontok száma, a magassági koordináták annál kevésbé szabatosak. Esetünkben mindkét összehasonlított magassági koordináta trigonometrikus magasságmérésből származik, de a későbbi munkálatban legalább ötvenszer annyi pontot határoztak meg, mint a korábbiban. Itt már nem a Marek-féle magassági főhálózati pontokat, hanem az abból levezetett részletpontokat hasonlítjuk össze. Nincsen szó egyidejűén végzett zenittávmeghatározásokról. A domborzati viszonyoknak megfelelően refrakció- hibák lépnek fel. Véleményünk szerint az 12.16. ábra görbéi elsősorban ezeket tükrözik. 12.09. A „STABILES NETZ” 1858-1860. ÉVI HÁROMSZÖGELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ TRIGONOMETRIKUS MAGASSÁGOK A „Stabiles Netz”-nek nevezett újabb háromszöghálózat fejlesztése mindössze néhány esztendeig tartott. 1862-ben ugyanis már az új, az eddigieknél szabatosabb háromszögelések kezdődtek az Európai Fokmérés munkálatainak keretében. A „Stabiles Netz” hálózatfejlesztése, amellyel a magasságmérés együttjárt, részben Alsó-Ausztria és Stájerország részben Galicia felől indult meg. Az utóbbi munkálatból csupán az eredeti bécsi nyilvántartás szerinti VII/26. számú kötetlen munkarész maradt reánk : 6 füzetben Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyei alappontok magasságszámítását tartalmazza. A háromszögelők : FiaJa, 1857/58, Ungvár környékén; Jaroljmeh Ferenc, 1859, Kassai kerületben ; Koümann Eduard, 1860, Máramaros, Bereg és Ugocsa megyében ; végül Fiala, 1859, Máramaros megyében. A füzetekben található bejegyzések szerint 1857/58. évigaliciai kiindulópontjaik : Halicz, Kniczbuk, Opolnek, Starostnia, Ruski Put (1858). A következő 1859. évben : Ruszki Put, Huszla, Jasienowa, Zaparie, Stanicza stb. pontokból Koümann meghatározta a határokon belül fekvő Welki Jávoraik, 43* 675
