Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint
Miként az észlelési jegyzőkönyvekből és a fiúméi városi háromszöghálózatot feltüntető térképből (12.08. ábra) kétséget kizáró módon kitűnik, a Buda és Fiume közötti láncolat mérése alkalmával mincl a vízmércét, mind a t halattográfot bekapcsolták a magassági hálózatba. A térkép tökéletesen bizonyító erejű, és Hofmann leírása mellett szól. A hálózat alappontja a térkép ÉNy-i sarkában levő thalattográf, amelyet csak a városháza tornyának (12.09. ábra) közbeiktatásával, meglehetősen hegyes szögekkel lehetett csak összekapcsolni a Fiúméra partján levő vízmérce 0 vonásával. Ezt a kőbe vésett vízmércét az 1874-ben megkezdett bécsi katonai szintezés is beiktatta egyik legelső : Fiúmét és Triesztet összekötő vonalába. Közelebbi adatokat erre vonatkozóan a bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezési hálózatát ismertető kiadványokból [58] szerezhetünk. (Lásd 275. vonal 12391. sz. pontját.) Nagyon valószínű, hogy a Fiúméra Quai vízmércéje már a XVIII. században is megvolt, A Tengerészeti Akadémia számára készített Stahlberger- féle thalattográfról pedig annyit bizonyosan tudunk, hogy 1870-ben már működésben volt [59], 661 12.08. ábra A fiumei csatlakozás vázlata. (Eredeti térkép nyomán)
