Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
10. A vízrajzi szintezések alapszintkülönbségei, geodéziai hibái és megbízhatósága
refrakció hatását véljük látni. Kilométerenként a fentiekhez hasonlóan elenyészőn kis értéket jelent. A változás Újvidéktől Báziásig rohamosan növekszik, és az utóbbi helyen már —0,1025 mm. Ennek a hirtelen és szinte indokolatlan változásnak okát csak kétféleképpen kísérelhetjük meg magyarázni. Lehetséges, hogy a báziási vasúti állomás furatos falitáblája — legalábbis — mintegy 6—8 cm-rel elmozdult. Kérdés azonban, van-e okunk és jogunk ezt feltételezni, amikor a mutatkozó 77,5 mm különbözet a köztes 200 kilométeren átlagosan csak 0,388 mm /km változást jelent. Ez a 200 km hosszúságú szintezési vonal teljes egészében mocsárterületen halad át. Még az 1901. évi kiadású térképek is [15] egyetlen, összefüggő mocsárvilágot ábrázolnak itt, a Duna alsó folyása mentén. Ez a mocsaras környezet pedig a leggondosabb munka mellett is létrehozhatott olyan, részben egyéb, részben refrakciós jelenségekből összetevődő szabályos hibát, amely ehhez az eltéréshez vezetett. Ilyen minimális (0,388 mm /km) mértékű szabályos hiba megmagyarázható csupán a kúpos műszerállványfejek közötti kiképzésbeli különbségből,. illetőleg az ebből származó hibából is. c) Az Alduna mentén tapasztalt különbségek Az aldunai szakasz szintezését a Vízrajzi Osztály igen kedvező időszakban végeztette : 1890 május közepétől ugyanazon év június közepéig a 136 km hosszúságú vonal szintezése befejezést is nyert. Ezekben a hetekben a legkellemesebb az időjárás az Alduna szorosaiban. Egyenletesen langyos a levegő, s a fehér sziklafalak még nem izzanak a nyári nap perzselő sugarától. Szabatos szintezési munkához megfelelőbb időjárás ezen a terepen nem is kívánható, mint vagy ebben az időszakban, vagy szeptember—október fordulója táján. Az eltérés a két szintezés között, a nyers- értékeket tekintve (10.07. ábra) mintegy 112 mm. Ez átlagosan 0,823 5 mm változásnak felel meg kilométerenként. Ez a különbség a kiegyenlítés után 76 mm-re csökkent, ami már csak 0,557 8 mm változást jelent kilométerenként. A korábbiakban (7.14. fej.) említettük, hogy a 238. sz. orsova—báziás—verseci vonalban a kiegyenlítés után is +51,4 mm hiba maradt. A két szintezés ezen a nehéz terepszakaszon is nagyjában egyenértékű. Az eltérések grafikonja arra utal, hogy egyik szintezésben sincsen durva hiba. Az eltérések diagramján kétszeres grafikus kiegyenlítést hajtottunk végre. Az első esetben, amit a 10.07. ábrán a vékonyabb hullámszerű vonal ábrázol, eléggé kis amplitúdókkal változó görbületű vonalat kaptunk eredményül. A vastagabb görbével ábrázolt második grafikus kiegyenlítés sokkal nyugod- tabb vonalzású görbét eredményezett. Talán nem tévedünk nagyot, amikor ezekben a görbékben a nyári forróság felé haladó időjárás miatt változó refrakció hatását véljük felismerni. A levegő fokozatos felmelegedésével mind nagyobb és nagyobb lesz a különbség a folyóvíz és a levegő hőmérséklete között. A hőmérsékleti különbség változása a párolgási viszonyok megváltozását vonja maga után. A 9.03. fejezetben említettem, hogy a szintezés eredményét a párolgás folytán bekövetkező léghőmérsékletváltozás igen nagy mértékben befolyásolja. Kísérletet tettem a szóban forgó két szintezés eredményei közti különbségek görbéjének a víz és a levegő hőmérséklete közti különbség görbéjével való összehasonlításra. A Duna vizének hőmérsékletére vonatkozó adatokat 610
