Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
10. A vízrajzi szintezések alapszintkülönbségei, geodéziai hibái és megbízhatósága
b) A Duna mentén tapasztalt eltérések A Duna menti vízrajzi szintezés két összefüggő darabon érintkezett a bécsi katonai szintezés vonalaival : éspedig Marcheggtől Nagytétényig, valamint Gombostól Báziásig. Az első részben is van némi megszakítás, amennyiben Pozsony és Párkánynána között a két szintezésnek nincsen közös alappontja. Ez a körülmény azonban vizsgálatainkat lényegében nem zavarja. Az általunk közölt, illetőleg a 10.06. ábrán feldolgozott eltérések különböznek azoktól, amelyeket Péch és Sziberth közölt [15] ugyanerre vonatkozóan. Az eltérésnek az az oka, hogy az ő közlésük a még ki nem egyenlített bécsi szintezési eredményekre támaszkodott, mi pedig a legújabb (1949—1950. évi) kiegyenlítés eredményeit használtuk fel. Sőt azt is meg kell említenünk, hogy a Péch- és a Sziberth-íéle közlés olyan vonalak szintezési eredményét is felhasználta, amelyeket abban az időben a Katonai Földrajzi Intézet még csak egy irányban szintezett. Ez az oka annak, hogy pl. Báziáson majdnem kerek 10 cm eltérés van a kétféle különbség között. (Nálunk —0,102 5 m, Péch-nél —0,197 m.) Van ennél nagyobb különbség is. így pl. Budafok déli végén 14 cm (nálunk + 0,023 1 m, szemben +0,160 m-rel). Az eltérés átlagos értéke azonban csak 4 — 5 cm körüli. A két szintezés közt tapasztalt eltéréseket részleteiben vizsgálva, a következőkre jutunk. Rákos rendezőpályaudvaron a különbség zérus, mivel a Vízrajzi Osztály az itt levő katonai magasságjegyet választotta a Duna menti szintezés kiindulópontjául. A különbség Vácig + 10 mm-re, Szobig pedig +48 mm-re nő. Ez Vácig 0,322 6 mm, onnan Szobig pedig 1,267 mm átlagos eltérést jelent kilométerenként. Érdekes, hogy a csallóközi síkságra kiérkezvén, az eltérés számszerű összege éppúgy alig változik, mint Szeged és Temesvár között. Ez az érték Szobtól Marcheggig csupán 48-ról 44 mm-re csökken. A Rákostól délre levő vonalrészt illetően, a budai és budafoki dombokon való áthaladás közben mutatkozik a katonai vonalban némi, szélső értékben 23 mm-t elérő szabályos hiba, majd Nagytétény előtt egy 40 mm-es különbséggel az eltérések ellenkező értelművé válnak. Ez a különbség durva hibának látszik. Véleményünkben megerősödünk annak láttán, hogy a bécsi katonai szintezés 254., 255. és 256. sz. vonalában, azaz Érd—Kelenföld—Kőbánya és Rákos rendezőpályaudvar között — az első kiegyenlítés után is — mintegy + 23 mm hiba maradt. Nagytéténytől Gombosig csak 16 mm-rel növekszik a két szintezés közötti különbség. Ez az értéknövekedés kilométerenként mindössze 0,057 mm változásnak felel meg. Gombostól kezdve mindkét szintezési vonal a Duna közelében, páradús légkörben halad. A változás Gombostól Mohovóig 16 mm, csökkenő értelemben. A különbségek vonala tűrhetően követi az átlagos változás egyenesét, csupán Borovónál van egy erősebb kilengés az átlagtól. Mivel az eltérés Dálja és Vukovár vasútállomásnál 1 mm-re egyező érték, valószínűnek látszik, hogy a borovói 6. sz. vasúti őrház furatos falitáblája mozdult el mintegy 3 cm-rel a két szintezés közötti időközben. Nagyon érdekes jelenség, hogy a gombosi és a kácsi különbségek között mindössze 0,9 mm az eltérés, közben azonban eléggé erősen hullámzik a változás görbéje. Ebben a jelenségben a folyó közelében a fellépő nagymértékű 608
