Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
10. A vízrajzi szintezések alapszintkülönbségei, geodéziai hibái és megbízhatósága
Dunakeszi közötti részlete szinte tökéletesen egybevágó az 10.02. 6 ábrának ugyanarra a szakaszra eső részletével. Az 10.02. 6 ábrán a görbének Kismaros és Dunakeszi közé eső szakasza némileg hirtelenebb esésű, mint ahogy az 10.02. c ábrán látható. Ez az egyezés annyira tökéletes, hogy az első pillanatra kézenfekvő : itt csupán kisebb mérvű alapszinteltolódással van dolgunk. Nagymaros és Párkány között a hasonlító alapszint 136 mm-rel felemelkedik, és most már az eredeti diagram fölé kerül. Ez a helyzete meg is felel a valóságnak, ha a tények alapjául elfogadjuk a csehszlovák országos 10.03. ábra Pozsony városa a Várheggyel. A láthatár közelében a kanyargó Duna és a Hainburgi- hegyek körvonala látszik. (Fénykép) felsőrendű szintezés 1926—1936. évi, illetőleg 1948—1952. évi méréséből számított és csehszlovák kartársaim által szívesen rendelkezésemre bocsátott legkorszerűbb szintváltozási adatokat (10.02. c ábra). Az 10.02.6 és 10.02. c diagram Pozsony és Kolozsnéma között teljesen egybevágó, nem tekintvén azokat az eltéréseket, amelyek abból keletkeztek, hogy a korszerű szintezések jól állandósított nagyobb számú magassági jegyéből aránylag több maradt fenn, s így a szintváltozási adat is több. Külön érdemes a megjegyzésre az, hogy a Pozsony város területéről származó korszerű szintváltozási adat jelentőségében a többi fölött áll. A pozsonyi Várhegyen (10.03. ábra) ugyanis a rétegtömörülés veszélye jóval kisebb, mint a Csallóközben. Ez az értékeken is azonnal szembeötlő. A legutóbbi ábrából az tűnik ki, hogy a győr—pozsonyi medence Pozsony és Medve között erőteljesen süllyedőben van, ezzel szemben Nagybodak táján, valamint Kolozsnéma és Aranyos közötti szakaszon emelkedik. Emiatt a folyó hordalékának egy részét kénytelen kiejteni. A lebegtetett hordaléknak 602
