Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Bevezetés

■- ' ' ■

Ugyanakkor a nagykőrösi városi tanács 1900. febr. 10-én kelt meghívóját ,,a városrendezési és lejtmérezési... munkálatok felülvizsgálására kiküldött bizottság” tagjainak kézbesítik [124],

Jászapáti község 1911. évi pályázati hirdetésében tovább fejleszti ezt a szóalakot és ,,az utca vonalak belej tmérezésére..hívja fel a mérnököket [125].

Keszthely nagyközség hasonló tárgyú pályázati hirdetése 1905-ben „lejtmérezési felvétel”-röl beszól [126].

Érdekes azonban, hogy hasonló hirdetésekben, Kiskunfélegyházával kapcsolatosan 1895-ben [127], Zalaegerszeggel kapcsolatban 1902-ben [128], végül Nyíregyházával kapcsolatban [129] 1904-ben a lejtmérés szó helyett a „szintezés” kifejezést találjuk.

Jellemző, hogy a század végén a szabatos szintezés fogalmát a vízszabályozó mérnökök körében egészen másként határozták meg, mint például a 40-es években. Kitűnik ez az alábbi két hirdetésből.

1887-ből olvassuk: „Egy, a kettős (precis) lejtmérésben kitűnő jártassággal bíró mérnök a Sebes-Körös vízszabályozó és ármentesítő társulatnál 120—150 frt havi fizetés mellett néhány hónapra azonnal alkalmazást nyer- het”[130],

1890-ből hasonló szöveget idézhetünk : „A Dömösd—Pataj-i Duna- védgát Társulat keres egy napidíjas mérnököt, aki különösen a kettős (precis) lejtezésben... jártassággal bír” [131].

A területszintezéssel kapcsolatban is találunk néhány érdekes kifejezést. Magát a műveletet a Párdány (Torontál m.) és környéke belvízszabályozó társulatnak ártérfejlesztéssel kapcsolatos hirdetése 1884-ben ,,területlejtmére- zés”-nek mondja [132].

Nagyon nehezen alakult ki a ma használatos „szintvonal” helyes kifejezés. Jaankó Pál egyik, 1871. évi tanulmányának ez a címe : „Vizirányos rétegek helyrajzi felvétele...” stb. [133].

Brassó városnak egy 1882. évi pályázati felhívása „réteggyűrűk”-ről [134], két évvel későbbi, hasonló tárgyú hirdetésében „rétegvonalak”-röl, illetőleg 5 és 20 méteres „rétegmagasság”-ról beszél [135].

Kispest városi képviselőtestülete 1905-ben tett közzé hasonló cézattal pályázati hirdetményt. Ebben a szintvonalas térképet „rétegterv” alakban említi [136], Ez az elnevezés azóta igen széles körben elterjedt.

IRODALOM

1. Schöne, H., Heronis Alexandrini opera ... omnia. III. köt.: Vermessungslehre

und Dioptra. (görögül és németül) Leipzig 1903.

2. Trájber I., Földmérés az ókorban. Geod. Közi. VIII. évf. Bp. 1932.

3. Oltay K., A szintezés műszereinek és módszereinek fejlődése és mai állása. Mérn.

Továbbk. Int. Kiadv. M. 63. fűz. Bp. 1946.

4. Merckel, Gurt, Die Ingenieurtechnik im Alterthum. Berlin 1899 és Schmidt, Fr.

6 a. id. m. 146—147. 1.

5. Vitruvius, P., De architecture libri decern. F. Krohn, Leipzig 1912.

0. Részletes leírását lásd Oltay 3 a. id. m. és Schmidt, Fr., Geschichte der geodätischen Instrumente und Verfahren im Altertum und Mittelalter. Neustadt a. d. Haardt 1935.

7. Cholnoky J., A Balaton hidrográfiája. (A Bal. tud. tanúim, eredm. Bp.) és Tűn- F.,

Savaria aquaeductusa. Arch. Fit. 80. kt. 2. sz. Bp. 1935 ; — továbbá Lamprecht, O., Die römische Wasserleitung für Savaria. Burgenländ. Heimatblätter X. 1948.

8. Károlyi Z., A Hanság és a Fcrtő-tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közi.

3—4. fűz. Bp. 1955.

57