Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

a szakmai köztudatból az, hogy itt még ismeretlen tényezők vannak jelen :a sokféle mérési hibalehetőség közül egyesek, amelyek ismeretlen mértékben szóltak bele a Gárdonyi-féle differenciák nagyságrendjének alakulásába.

Kevésbé szerencsésen befolyásolta a dolgok menetét az is, hogy a Gárdonyi-féle differenciák, valamint az azok alapján szerkesztett „izobázisok” (ma már tudjuk : egyáltalában nem „csodálatos” módon) meglepő összhangban voltak az általa feldolgozott országrészek térszíni viszonyaival. Ez a kétségkívüli egyezés, amelyet nem volt nehéz a földszerkezeti, vízrajzi stb. viszonyokkal is kapcsolatba hozni, a Gárdonyi-féle adatok hitelét nemcsak a kívülálló geo-szakemberek (geológusok, geográfusok és részben geofizikusok) előtt, hanem még egyes geodéták előtt is rendíthetetlenné tette.

Kétségtelen, hogy ennek a hiedelemnek is megvolt az előzménye, mégpedig a bajor tudományos akadémia kiadványaiban megjelent az a két tanulmány, amely a franciaországi „szintváltozásokat” elsőnek ismertette a tudományos világgal. Mindkét tanulmány már a címében leszögezi, hogy a szó szorosabb értelmében vett, geológiai eredetű szintváltozásokról van szó.

M. Schmidt dolgozatának [57] címe : „Neuzeitliche Erdkrustenbewegungen in Frankreich” ; E. Kayser dolgozatának [58] pedig : „Merkwürdige Senkungen des Bodens Frankreich”. Mindkét dolgozat 1922-ben jelent meg, de még 1930-ban is kimerítő ismertetés jelent meg róluk az európai szakfolyóiratokban [59].

E tanulmányok szerzői a két régibb francia országos felsőrendű szintezés eredményeit vetették egybe. Ezek közül az elsőt 1857 és 1864 között, az utóbbit 1884 és 1893 között hajtották végre. A franciák országos elsőrendű szintezése nemcsak az európai kontinensen, hanem az egész világon az első ilyennemű, úttörő jellegű geodéziai munka volt. A francia Közmunkaügyi Minisztérium 1855-ben rendelte el, s vezetésével Paul-Adrién Bourdáloue-i bízta meg.* 1857-től 1864-ig 15 000 km hosszúságú szintezési hálózatot fejlesztettek ki.

A franciák már egy évtized múlva rájöttek, hogy az első országos felső- \ rendű szintezésük pontatlan volt. 1878-ban egy miniszterközi bizottságot létesítettek, amelynek az volt a feladata, hogy tervezetet dolgozzon ki az országos felsőrendű szintezések szabatos végrehajtására. Ebben a bizottságban igen kiváló férfiak, mint például Goulier, d’Ocagne, Prévot és mások foglaltak helyet. Javaslataik alapján 1884-ben megszervezték a Service du Nivellement General de la France-ot, s vezetésével Charles Lallemand-t bízták meg. Lallemand, aki korának egyik legkiválóbb geodétája volt, és a szintezések történetének világviszonylatban is halhatatlan alakja marad, 1884-től 1927-ig, 43 éven át állott ennek az intézménynek az élén, és a szabatos szintezést valóban igen magas technikai szintre emelte. Ennek ellenére az 1884 és 1893 között végrehajtott francia országos felsőrendű szintezés — szabatosság dolgában — még mindig nem felelne meg a mai korszerű kívánalmaknak [60—61],

Mindenekelőtt ezt kell tudnunk, amikor kézbe vesszük M. Schmidt és E. Kayser dolgozatait. Az ott közölt görbék 27 — 28 esztendőre vonatkoznak. Ilyen időtartam adódik ki, akár a szintezések kezdeti időpontját tekintjük, akár a középidejük közötti különbségeket képezzük. Kayser egyenlő magas* Vö. Bevezetésben, a 0.1. fejezetben róla írottakkal.

564