Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

melegszenek, de a talajjal érintkező hideg légrétegek szinte lefolynak a völgyfenékre anélkül, hogy számottevően felmelegednének. Ez a jelenség 37 — 42-szeres nagyítású távcsővel nagyon jól megfigyelhető.

Mivel ebben az esetben a talaj közelében, attól legfeljebb néhány arasznyira, a hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint 2—3 méter magasságban, ahol az iránysugár a lécet hátrairányzáskor találja, a refrakciógörbe a 9.10. ábra szerint alakul. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a talaj közelében felmelegedett és felfelé áramló légtömegek sebessége lx magasságban sokkal nagyobb, mint közvetlenül a talaj fölött, l2 magasságban. A nagyobb áramlási intenzitás hatására dy még inkább megnövekszik.

9.11. ábra

Mindenesetre az egy-egy műszerállásban elkövetett lécleolvasási hiba ebben az esetben, ha a helyes magasságkülönbség

m = lx l2,

a refrakció miatt hibás magasságkülönbség pedig

m' = (ly dy) ---- (l2 4- d2) = (ly----íg) + (dy ~ dg) ,

tehát a hiba

A = m—m' = — (dy—d2),

vagyis a hibás érték nagyobb a helyesnél. Emiatt a mért magasságkülönbségek a topográfiai profilt túlozzák.

b) Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a refrakciógörbe alakja részben ellenkezőjére változik (9.11. ábra). Ebben az esetben a helyes magasságkülönbség ismét

m — ly—12 ,

a hibás pedig

m’ = (h 4~ dy) — (l2—d2) = (ly—12) + (dy -f- d2)

és ebből az egy-egy műszerállásban elkövetett hiba :

A = m—m' = — (dy + d2),

544