Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
Kalmár Sándor admirális, a bécsi Katonai Földrajzi Intézet felsőgeodéziai osztályának azidőbeni vezetője 1892-ben, a brüsszeli konferencián tartott megnyitóbeszédében ugyancsak a szintezőlécek megnyúlásáról is beszélt. Megemlítette, hogy addigi tapasztalatuk szerint 0,01 C° hőmérséklet- változásra 3,5—9,0 mikron hosszváltozást tapasztaltak méterenként. Ez 1 C°-ra 0,35 — 0,90 mm megnyúlást jelent. Helmert ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bajorországi tapasztalatok szerint, miként azt Oertel oly kiválóan foglalta össze, a lécek megnyúlása elsősorban a levegő abszolút páratartalmának a függvénye. Oertel kísérleti eredményeit a 9.06a ábrán tüntettük fel. A változások grafikonjaiból első pillantásra világos, hogy a lécek hosszváltozása, valamint a lécek hőmérséklete között szoros és egyértelmű összefüggés tapasztalhatók Ugyancsak a lécek hosszváltozásához hasonló grafikont ad a levegő abszolút páratartalmának, valamint a levegő hőmérsékletének a vizsgált időszakra vonatkozó értéksorozatából szerkesztett grafikon. Oertel eredeti grafikonja alapján megszerkesztettük az egyes változások menetgörbéit, mégpedig úgy, hogy előbb az egy-egy oszlopban levő, tehát 10 napra vonatkozó értékek középértékét képeztük, majd ezekből a havi középértékek képzésére tértünk át. Ezek szerint a 9.06b ábra a változások dekadikus menetét, a 9.06c ábra pedig a változások havi menetét vetíti elénk. A két ábrasorozat meggyőz bennünket arról, hogy valóban érzékelhető összefüggésekkel van dolgunk, de nehezen állíthatnék azt, hogy a szóban forgó többféle változó között matematikai kapcsolat volna felírható. Ez ideig a fából készült szintezőlécek festett beosztásának hossz változása, valamint a lécek sajátos hőmérsékletének, illetőleg a léghőmérsékletnek és a levegő pára- tartalmának változása között szabatosan meghatározható függvénytani kapcsolatot senkinek sem sikerült találni. Oertel 1891-ben 4—5 naponként komparálta a bajorországi felsőrendű szintezésnél használt léceket, s ugyanakkor a léghőmérséklet mellett a levegő páratartalmát is gondosan meghatározta. A vonatkozó adatokat, amilyenek manapság már tíz és tízezrével állanak országonként rendelkezésre, a Nemzetközi Földmérés beszámolói keretében közzé tették. Természetesen ezekből sem sikerült semmiféle szabályszerű összefüggésre következtetni. Ugyanannál a lécpárnál különböző országrészekben, március 12. és augusztus 19. között, +3,9° és +23,ő C° hőmérsékleti határok között, 1 festett méter változását 4—171 mikronnak találták. A berlini Ch. A. Vogler szintén fémlécbetétes szintezőlécekkel igyekezett a komparálás kérdését megoldani. Acél-, sárgaréz-, alumínium- és cinkbetéteket alkalmazott. Ezek megnyúlása méterenként, a fenti sorrendben 11, 18, 23, illetőleg 28 mikron. Hosszadalmas kísérletsorozattal igyekeznek a keresett matematikai összefüggést megállapítani, de szándékuk meddő marad. Ezekből a közlésekből számunkra csakis annyi érdekes, hogy az 1891 januárjától júniusáig végrehajtott vizsgálatok során egy-ugyanazon lécpárnak egyik léce C fokonként ( — 14)-től (+95) mikronig, ugyanakkor a másik léc, pontosan azonos körülmények között, (— 57)-től (+259) mikronig terjedő értékhatár között változtatta a hosszát [22], Számunkra mindeme számos próbálkozás, kísérlet éá1 vizsgálat [23] során hátramaradt rengeteg léchosszváltozási adat között, tájékoztató jellegük miatt a legértékesebbek a bécsi katonai szintezésnél egykoron használt lécekre vonatkozó adatok. Ugyan semmiképpen sem hasznosítható feljegy530
