Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
kevésbé olyan természetűek, mint minden más szintezés hibái, és az összképet legfeljebb méreteiben torzítják, de jellegét nem változtatják meg. (Aem szólok itt a régi bécsi szintezésnek egy-két olyan durva hibájáról, amelyekre már Sterneck tábornok is rájött, és igyekezett azokat a szintezési vonalak megismételt mérésével kiküszöbölni.)” [16] Magam is több mint másfél évtizeden keresztül úgy szemléltem és értelmeztem a Gárdonyi által közzétett görbéket, mint a magyarországi szintváltozások izobázisait. Ebben a felfogásban készült több tanulmányom [10, 16, 17]. A háború utáni években megkezdett korszerű, nagyvonalú bányageológiai kutatások keretében a pénzügyminisztérium Jövedéki mélykutátási ügyosztálya hasznosítani kívánta a bécsi katonai és az első magyar országos felsőrendű szintezés eredményei között mutatkozó különbségeket. Ezért 1948-ban néhány vonal ellenőrző szintezését határozta el, s e szintezéseknek 1. rendű módon való végrehajtására a Háromszögelő Hivatalt kérte fel. A szintezést Guóth Emil és Répay Zoltán mérnök hajtotta végre. A munkálatokhoz a nevezett pénzügyminisztériumi ügyosztály egyidejűén kirendelte Sze- bényi Lajos geológust, hogy azokon a helyeken, ahol a szintkülönbségekben ugrásszerű változás mutatkozik, ott geológiai felvételt hajtson végre, és igyekezzék a változás okát vagy a mozgás bizonyítékát megtalálni. Ilyen körülmények között történt pl. a Lepsény és Győrszabadhegy közötti‘vonal szintezése, amit azért kell különösen hangsúlyoznom, mivel ez alkalommal szereztünk első ízben bizonyítékot arra nézve, hogy a bécsi katonai szintezésben rejlő hibák sokkal nagyobbak és sokkal szeszélyesebbek, mint ahogy addig hittük. Egy évvel később Regőczi Emil kapcsolódott be ebbe a problémakörbe. Miként a 7.14. fejezetben részletesen leírtuk, ő a mai ország területére eső régi szintezési poligonokat összefogva és Nadapva vonatkoztatva, újból kiegyenlítette azokat [18]. Ezt követte a bécsi szintezési hálózat 1949/1950. évi második, teljes kiegyenlítése [19]. Az eredeti bécsi kiegyenlítésből származó hibák és kényszerek hatása a kiegyenlítés megismétléséből azonnal kiütközött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hibákkal terhelt első bécsi kiegyenlítés hatása a Gárdonyi közölte koordinátakülönbségekre tagadhatatlan. Mindjárt meg kell állapítanunk azonban, hogy a kiegyenlítési hibák hatása a Gárdonyi szerkesztette görbesereg alakulásában mégsem volt döntő, hanem csak alakító jellegű. Ugyanis, amíg a kiegyenlítésből származó hibák hazánk területén legfeljebb deciméter nagyságrendűek és átlagosan 3—4 cm körüliek, úgy látszik, hogy az egyéb, Gárdonyinál „mérési hibák” elnevezés alatt összefoglalt hibák helyenként több deciméteres nagyságrendűek is lehetnek. Első ízben a Lepsény és Győrszabadhegy közötti vonalnak a már említett 1948. évi újraszintezése alkalmával merült fel egyáltalán annak valószínűsége, hogy a bécsi katonai, úgynevezett „szabatos” szintezést ilyen kirívóan nagy mérési hibák terhelik, illetőleg terhelhetik. Tapasztaltuk továbbá azt is, hogy a „szintváltozást” kifejező görbe egyrészt igen nagy hasonlóságot mutatott a szintezési vonal mentén megrajzolt topográfiai szelvénnyel, másrészt jóformán nem is hasonlított a két utóbbi, korszerű szintezés által szolgáltatott szintkülönbségek grafikonjához (9.30. ábra). Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy ennek a jelenségnek az okát egyrészt a szintezőlécek komparálásának módjában, másrészt a régi szintezéseket terhelő egyéb mérési hibákban keressük. 527
