Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

és geográfus szakkörök legkiválóbb képviselőiben is azt a véleményt keltették, hogy hazánk területén billenőssel párosult, epirogén jellegű mozgások mennek végbe.

Bikfalvy Béla azonnal megtoldotta ezt a véleményt azzal, hogy az Alföldön, illetőleg medencéinkben, nemcsak kéregmozgás, hanem réteg- tömörülés következtében is tekintélyes méretű szintváltozások következhetnek be [11].

A tárgyi hűség kedvéért meg kell említenem : Hazay István professzor volt az egyetlen, aki — bár ezt soha le nem írta — 22 éven keresztül

9.01a ábra

A Gárdonyi-féle „regionális izobázisok”, valójában a bécsi katonai szintezést terhelő mérési hibáknak az alkalmazott alapszinteltolás folytán kialakult görbeserege

minden egyes szakmai megbeszélés alkalmával hangsúlyozta : nem hiszi el, hogy a Gárdonyi közzétette adatok olyan mértékben tartalmazzák a geológiai eredetű változásokat, mint ahogy ezt a geo-szakkörök általában vélik.

Bendefy az 1944. őszéig mórt eredmények alapján, a bécsi katonai szintezési hálózatnak 1949—1950. évi új kiegyenlítéséből származó, lényegesen jobb értékeket figyelembe véve, új görbesereget szerkesztett a bécsi katonai szintezésből, illetőleg a Háromszögelő Hivatal szintezéséből származó magasságok közti eltérések tanulmányozására. Ebből az tűnik ki, hogy a szóban forgó geodéziai hiba, ha annak nagyságát Nadap I. főalapponton zérusnak vesszük, nagyjában a hegy- és dombvidékeken pozitív, a síkságokon és medencékben pedig negatív jellegű (9.02a és b ábra).

Maga Gárdonyi a tapasztalt és közölt különbségek eredetére nézve az alábbi okokat sorolja fel:

,,1. Mérési hibák.

2. A kiegyenlítésből származó kényszerek.

3. Az alappontok süllyedése, illetve emelkedése.

523