Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
vízierőinek kihasználásával kilométerenként 50—300 lóerőnyi energiát sikerül hasznosítani [25]. A szóban forgó szintezési eredményeket a trianoni békeszerződés értelmében át kellett adnunk Csehszlovákiának, így részünkről nem értékelhetők ki. 8.16. MAROS MENTI SZINTEZÉSEK A Maros menti rendszeres szintezések még a XVIII. század második felében kezdődtek. Ennek a korszaknak utolsó fázisába kapcsolódnak bele Huszár Mátyás fiatalkori felvételei [26], Leírtuk, hogy az öregedő Huszár Mátyás, visszakerülvén Nagyváradra, ismét foglalkozott a Maros szintezésével. Halála után a Lányi-féle Tisza- mappációból kivált mérnöki csoport feladata lett a Maros szintezése, így tehát ezt a munkát szinte egy évszázadon keresztül folyamatosnak mondhatjuk. Ennek ellenére, amikor 1888-ban sor került a Maros vízmércéinek végleges rendezésére [27 ], kiderült, hogy szükség lesz egy újabb, az eddigieknél szabatosabb szintezésre. Az új geodéziai felvételek még 1888-ban megkezdődtek, de ami a szintezést illeti, részleges hossz- és keresztszelvényfelvételekre korlátozódtak. A következő 1889. évben 10 db hatalmas szintezési követ szerzett és épített be az aradi folyammérnöki hivatal Glogovác felső határa és Szemlak alsó határa között, és még ugyanebben az esztendőben beszintezte a Marosnak Lippa és Arad közötti szakaszán a vízszínmagasságokat [28]. 1890-ben folytatták a szintezési kövek elhelyezését. Ez alkalommal a folyó balpartján 13 kövét építettek be Lippáig, a jobbparton pedig 4-et Csicsér község határáig. Ugyanebben az évben oda-vissza szintezéssel meghatározták az 1889-ben elhelyezett 1A kőnek a magasságát, és bekötötték a radnai róm. kát. templomhoz. Ennek az utóbbinak a magasságát 1841-ben még Huszár Mátyás korában határozták meg. A számszerű eredményekben csak kisebb eltérés mutatkozott. Ugyanakkor határozták meg szintezéssel a perjámosi társulati vízmérce 0 pontjának magasságát is, és gondos szintezéseket hajtottak végre Apátfalva és Ócsanád között a felépítendő Maros-híd tervezésének érdekében [29], A Maros menti szintezések 1892-ben fejeződtek be. Az aradi folyammérnöki hivatal ebben az évben folytatta a folyó mindkét partján az oda-vissza szintezéseket [30]. Mindezeknek a munkálatoknak az eredménye a hivatal aradi székhelyén maradt, így közelebbi vizsgálatukra nem kerülhetett sor. 8.17. TOVÁBBI VÍZRAJZI SZINTEZÉSEK Berzsenyi György említi [22], hogy a Sajó és a Körösök, nevesen a Hármas- és a Kettős-Körös is be volt kapcsolva a vízrajzi szintezések rendszerébe. írásos nyom egyik munkálatról sem maradt fenn a Vízrajzi Intézetben, és a Vízrajzi Évkönyvekben sem akadunk nyomukra. Ebből következtethetően valószínűen mindkét szintezést az illetékes folyammérnöki hivatal hajthatta végre. A Körösök mentén ennek természetbeni nyomát is megtaláljuk az egykori folyammérnöki hivatalok köveinek és magasságjegyeinek formájában. Ez utóbbiak igen kiváló minőségű, öntöttvas peremes táblák, felső, konzol
