Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
ezek a mérések, ha számszerű eredményeiket vesszük szem ügyre, végső elemzésben igen súlyos mérési hibákkal terheltek. Ezek a hibák azonban olyan jól eltűntek a méréseredmények számtengerében, hogy csak a legutóbbi esztendők gondos részletkutatásai tudtak fényt deríteni jelenlétükre és természetükre. 8.06. A VÍZRAJZI SZINTEZÉS KIEGYENLÍTÉSE A jobb- és a balparton végrehajtott szintezések között a csatlakozó pontoknál mutatkozó záróhibát a következőképpen oszlatták el. Az első poligon záróhibáját elosztván az ebben a poligonban levő mindkét parti műszerállások számával, nyerték az egy-egy műszerállásra eső javítást, ami — természetesen — az egyik parton pozitív, a másikon negatív előjelű. Ennek ismeretében a poligonban levő fixpontoknak a nyers mérésből nyert magasságát ellátták a megfelelő javítással. A második poligont a már kiegyenlített elsőhöz a kiegyenlítési kényszernek megfelelően csatlakoztatták, majd abban is a fentihez hasonló lineáris kiegyenlítést alkalmazták. így haladtak azután tovább, egészen a Dunába való torkolatig. Mivel ily módon rendelkezésükre állott a Tisza menti fixpontok magasság- különbségének javított értéke, kiszámították azok tengerszínfeletti magasságát. Ezek ideiglenes magasságok voltak. Később ezeket a magasságokat megjavították az alábbiak szerint. A Vízrajzi Osztály, miként mondottuk, a tiszai szintezés alapjául a szolnoki vasútállomáson elhelyezett bécsi eredetű katonai furatos tábla tszf. magasságát fogadta el. Ennek a magassági jegynek magassága a Vízrajzi Osztály szintezése szerint 91,078 m, tehát 58 mm-rel alacsonyabb, mint az alappont bécsi katonai eredetű magassága, amely 91,136 m volt. Később azonban a bécsi Katonai Földrajzi Intézetben elkészült a monarchia szintezési hálózatának első, ideiglenes kiegyenlítése. Ennek következtében a szóban forgó magasságjegy magassága 0,144 m-rel ismét megváltozott : most 90,992 m értéket nyert. Ennek megfelelően a Vízrajzi szintezésből származó magasságokat is meg kellett változtatni, mégpedig 0,144—0,058 = = 0,086 m-rel. Vagyis 86 mm-t le kellett vonni a vízrajzi magasságokból, hogy ugyanarra az alapszintre jussanak, amely azonos volt azzal, amelyet a szolnoki katonai magasságjegy képviselt. 8.07. AZ ALDUNA1 VÍZRAJZI SZINTEZÉSI HÁLÓZA T Ugyanakkor, amikor a Vízrajzi Osztály mérnökei a Tisza folyó mentén fejlesztették ki a szabatos szintezési hálózatot, az Aldunán, Báziás és Turnu Severin között az aldunai Vaskapu szabályozási m. kir. művezetőség hajtatott végre teljesen hasonló munkát az 1890. évben. Az 1888. évi XXVI. és az 1889. évi XII. törvénycikk az aldunai Vaskapu szabályozását rendelte el, mivel a Vásárhelyi Pál által négy évtizeddel korábban befejezett munkálatok eredménye a megnövekedett igényeket többé már nem elégíthette ki. A szabályozási munkálatok kezdete előtt szükségesnek mutatkozott egy újabb, részletes szintezés végrehajtása, amelynek alapot kellett szolgáltatnia mind a tervek elkészítéséhez, mind a helyszíni munkák véghezviteléhez. 32* 499
