Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
Mindenesetre a legkirívóbb magyarországi durva hibákon a vonalak 1949. évi átvizsgálása alkalmával jelentős mértékben sikerült segítenünk.* A Popráddal szomszédos XXXI. és XL. számú poligonok —261,5 mm, illetőleg + 159,9 mm-es záróhibája helyett —128,8 mm, a terebesi XXXVII. sz. poligon eredeti +115,0 mm záróhibája helyett +85,6 mm, a Barcs alatti LXI. és LX. poligon +125,2 mm, illetőleg —147,9 mm záróhibája helyett + 18,9 mm-es érték került be az új kiegyenlítésbe. Ugyancsak a Szombathely melletti LXIV. sz. poligon —147,1 mm-es eredeti záróhibáját sikerült —75,7 mm-re csökkenteni stb. A tájegységek szerint így kialakított hálózatrészek a kiegyenlítés során elsősorban a Regőczi által első ízben kiegyenlített 9 poligonhoz, illetőleg egymáshoz csatlakoztak, a megfelelő kényszerekkel. A II—VII. rész poli- gonjainak záróhibáiban tehát már a kényszerek is benne foglaltatnak. A boszniai és a vele szomszédos déli tartományi részeken csupán egyetlen (a Petrovac és Knin közötti 300. sz.) vonalat kellett kiejtenünk a benne rejlő durva hiba miatt. Az újabb kiegyenlítés során kialakított poligonokat a 7.60. ábrán tüntettük fel. A poligonok hosszát, a kiegyenlített magasságkülönbséget és a záróhibákat táblázatban foglaltuk össze. 7.15. A KIEGYENLÍTÉS HIBAELOSZTÓ HATÁSA Az újabb kiegyenlítés igen tanulságos eredménnyel szolgált, amennyiben betekintést engedett az első kiegyenlítésbe belevitt durva hibák hatásába. Más szóval : láthatóvá tette, hogyan terjedtek szét ezek a durva hibák — a kiegyenlítés következtében — az egész szintezési hálózatban. Mivel Nadap régi számszerű magasságát megtartottuk, természetszerűen a hiba ebben a pontban és közeli környezetében szükségszerűen zérus (7.61. ábra). Egyébként még két zérus-görbe tűnik fel. Egyik Brassó környékéről Tarnopol felé szalad fel. Tőle keletre pozitív, nyugatra negatív értékeket láthatunk. A másik zérus-görbe Bochnia mellől indul el déli irányban. Szerencs alatt nyugatnak fordul, majd Szob környékén északnak csap, és Ruttkától (Vrútky) nyugatra átvág a Kárpátokon, majd Oderbergnél kilép a volt monarchia területéről. Azon a területen, amelyet ez a görbe zár be, ugyancsak pozitív hibákkal találkozunk. Ezen a két területsávon kívül mindenütt negatív előjelű hibákkal találkozunk. Nem szorul különösebb magyarázatra az, hogy a hibaterjedési görbesereg nagy értékei ott vannak, ahol a 7.59. ábrán feltüntetett legnagyobb hibákat tapasztaltuk. Ez a görbesereg két vonatkozásban is megérdemli különös figyelmünket. Egyrészt azért, mert azt tanúsítja, hogy a kiegyenlítés folytán a durva hibák hatása az eredetileg hibátlan részekre is kiterjedt; másrészt azért, mert az is világosan kitűnik belőle, hogy a súlyos hibákkal terhelt vonalrészek hibáit a kiegyenlítés viszonylag igen jól, szinte alig észrevehetően szétoszlatta. Hogy * Nem mulaszthatom cl, hogy e helyütt is hálás köszönetemet nyilvánítsam Tárczy-Horrioch Antal akadémikus és Hazay István professzoroknak azokért az értékes eszmecserékért, amelyekkel a bécsi katonai szintezési hálózat második kiegyenlítésének ügyét előbbre segíteni szívesek voltak. 463
