Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

kezdettől fogva. S. Polli professzor szíves közlése szerint [102] 1756-ban készült. Anyaga fehér mészkő. Beosztása párizsi lábak szerinti (7.46. ábra). A trieszti Museo Civicóban van egy régi, 1785-ből származó rajz. Ezen már látható a régi vizmérce a Ponte Rosso közelében. Ez a híd még fából épült. 1834 táján cserélték ki a ma is meglevő vashíddal. A régi rajzon jól látható, hogy a XVIII. századi part teljesen azonos volt a maival. Ez a körülmény a régi adatok megbízhatóságát jelen­tősen emeli. Ennek a vízmércének null pontja 54,1 cm-rel van a mai közepes tengerszint, s mindössze néhány cm-rel a szizigiális apály szintje alatt. A Ponte Rosso melletti vízmércéről bemu­tatott fényképeken (7.47. ábra) nemcsak a víz­mérce helyét és beépítésmódját érdemes figyelem­mel megszemlélnünk, hanem a part régi felszínét is. Ez utóbbi egybevág a vízmérce felső végével. A szóban forgó trieszti régi vízmérce moz- dítatlansága lehetővé teszi, hogy a vízállásadatokat két évszázadra visszamenően dol­gozhassák fel [103], 9 3 A másik vízmérce a Molo Sartorio EK-i oldalán létesült. Ez a móló a XIX. század elején épült, és — a forgalomhoz mérten — rövi­desen szűknek bizonyult. Megnagyobbítására — kü­lönleges helyzete miatt — mégsem kerülhetett sor. Ugyanis a mólónak a vége egy kis természetes sziklasziget. Ezért is nyert a vége — az összes többi mólótól elütően — nyolcszögű kiképzést (7.48, 7.49. ábra). Ez a vaskos fejrész tehát szálban álló sziklaszirt, amelyet a rakpart terméskőfalazata rejt el a szemlélődő szeme elől. Ezek szerint a thalattográf is közvet­lenül a sziklafelszínre épülhetett, ami igen nagy jelentőségű a thalattogramok kiértékelése alkalmá­val, mivel kétségtelen, hogy ezen a sziklafalon rétegtömörülés nincsen. Az 1903. évi mélységi felvétel [104] (7.50. ábra) is arról tanúskodik, hogy a mólóról a bécsi Katonai Földrajzi Intézet által készített keresztmetszet (7.51. ábra) valóban helyes, mert a Molo Sartorio körül az öböl valóban csak 2 — 3 m mélységű, s a partfalaknak különösebb alapozásuk nincsen, mivel azok közvetlenül a sziklára épültek. Hopfner is kiemeli [105], hogy a trieszti thalattográf elhelyezése éppen ez ok miatt egészen kivételesen kedvezőnek mondható. Maga a móló a Piazza Venezia közelében, attól DK-re épült, a város délkeleti csücskében, a Molo Fratelli Bandiere és a Molo Venezia között, a Bacino Sachetta nevű 7.40. ábra A Canalo Grande régi vízmércéjének párizsi lá­bak szerinti osztása. A „Ponte Rosso” mellett 1756-ban szerelték fel kikötőrészben. A 20 méter szélességű móló teste 445 /

Next

/
Thumbnails
Contents