Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
' l 'tc.v • - r elsüllyedt. Mégpedig olyan alaposan a mélybe süllyedt, hogy a felszínen jóformán nyomát sem találjuk. Egyedül Tatán a Kálvária-dombon bukkan (>lő a mezozoikum [96]. A dunántúli olajkutatással kapcsolatos gravitációs mérések eredményei pedig arról tesznek bizonyságot, hogy Dad, Koes és távolabb : Mocsa környékén a mélybe süllyedt ÉNy-i szárny egyes rögei viszonylag eléggé magas helyzetűek [97]. Mindezek alapján a Velencei- és a Vértes hegység szerkezeti helyzetét Schmidt E. R. geomechanikai alapon úgy adja meg, hogy a szóban forgó 7.45. ábra A Vértes- és a Velencei-hegység hegyszerkezeti vázlata [Schmidt, E. R. nyomán). (Kb. JO-szeresen túlmagasított szelvény). Jelmagyarázat : I -pannon; 2 = szarmáta , 3 = oligoeén ; 4 eocén (szénnel) ; 5 = kréta ; (i = triász, dachstein ; 7 triász, dolomit ; 8 = triász, raibli ; 9 = karbon ; ’10 = gránit szárny elmerülését az okozhatta, hogy a DK-i szárny egy hatalmas feltolódási sik mentén rátolódott az ÉN y-i szárnyra, és lenyomta azt (7.45. ábra). Ennek a tektonikai felületnek, valamint a reá közel merőleges haránt vetőnek metszésvonalában jutnak felszínre a tatatóvárosi hévízforrások is. Főalappontunk sorsát illetően az is nagyon lényeges, hogy a Bakony, a Velencei-hegység és a Vértes — a krétakori hegységképző erők forgató igénybevételének hatására — a közöttük levő haránttörések mentén, egymáshoz képest ÉNy-i irányban, parkettaszerűen, 8—10 km-rel el vannak tolva [98]. Hogy ezek a vízszintes értelemben ható erők ma is működnek, azt [77] a. id. munkámban Budapest területére vonatkozóan kimutattam. Ez pedig azt jelenti, hogy az említett hegységek közötti viszonylagos eltolódás mértéke fokozatosan növekszik, vagyis Nadap főalappontunk vízszintes értelemben nem maradhat a helyén. Azonban mind [77] a. id. munkámban levezettem, mind a 7.45. ábrából közvetlenül is látható : ezek a mozgások ferde csúsztató felületek mentén mennek végbe. Ennek következménye pedig az, hogy Nadap fő a lappontunk helyzete mind vízszintes, mind magassági értelemben folytonos változásnak 441