Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
igazgatójának fentebb ismertetett és megvalósított gondolatát termékenyítőn szertevihette Európába. Kétségtelen, hogy több államban még a főalappontok létesítésénél követendő legelemibb követelményeket sem ismerték fel. így pl. azt, hogy a főalappontok környezetében rétegtömörülésnek nem szabad jelentkeznie. Dániában pl. Aarhus városában, a XIII. századból csodálatos épségben fennmaradt püspöki katedrális oldalfalába egy 100x30x30 cm3 méretű szienit- oszlopot falaztak. Egyik vége 20 cm-re kiáll a falból, s homloklapjába 10 cm hosszúságú ezüst lap van erősítve finom kivitelű mm-osztással. Nagy tömegével tűnik ki a norvégel- nék Oslo közelében a Földrajzi Intézet udvarán létesített szintezési főalappontja. Ez egy 150 X 80 X 80 cm3 nagyságú gránithasáb, amelyet kb. 2 méter mélységben helyeztek el. Ezen egy hasonló keresztmetszetű, 160 cm magas labrador-hasáb nyugszik. A kettőt cementhabarcs köti össze. A felső hasáb fele a föld felszíne felett van ; felső lapjába egy gömbölyded felületben végződő bronz idomtest mélyül. Ennek legmagasabb pontja a norvég felső- rendű szintezés normálpontja [40], Ilyen, és ezekhez hasonló kevésszámú példa állott a bécsi Katonai Földrajzi Intézet vezetősége előtt, amikor határoznia kellett a monarchia szintezési főalappontjainak helyéről és kiviteli módjáról. Választása egyrészt a francia országos szintezés észak-afrikai fő alappontjára, az ún. ,,R ocher du L i o n”-ra esett: ez Bone kikötővárosban a thalattpgráf- hoz kapcsolt főalappont, sziklára alapozva, s magát a pontjelölést is egy hatalmas kő fedőlap oltalmazza [40]. így esett választásuk Triesztre, s ott is a Molo Sartorio sziklájára, mert az erre épült thalattográf — a rétegtömörülés szemszögéből — valóban eszményi elhelyezésűnek volt mondható. A többi főalappont sziklafelületre készült, némi részben a svájci, némileg a norvég példa nyomán, de csak annyiban, hogy természetes sziklafelületet kerestek. Ám nem építettek abba hatalmas monolitot, sem más idegen példa nem lebegett szemük előtt, hanem igen eredeti elgondolással : magát a kiválasztott sziklafelületet dolgozták ki úgy, hogy főalappontnak alkalmas legyen. Ennek részleteire azonban nem most, hanem majd „Xadap” főalappont ismertetése kapcsán térünk ki. 7.24. ábra A bécsi eredetű szintezési főalajp pontok eredeti felépítményének szabványa 7.09. AZ EGYKORI OSZTRÁK—MAGYAR MONARCHIA TERÜLETÉN LÉTESÍTETT SZINTEZÉSI FŐALAPPONTOK Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet, hogy a volt Osztrák — Magyar Monarchia területén létesített, s az akkori idők követelményeihez és lehetőségeihez mérten átlagon felül jónak mondható szabatos szintezési hálózatának 420
