Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
végezték a terepre való kivonulás előtt és bevonulás után. Ezenkívül a szintezőlibellára vonatkozóan is kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat folytattak. Ugyancsak figyelték a szálcső járását, és ezzel kapcsolatban mutatkozó irányvonalingadozást. Az utóbbi vizsgálatot aránylag gyakran végezték el, és ennek következtében többször is visszaadták egyik-másik műszert a Starke & Kammerer-cégnek javítás végett. A több száz vizsgálatból származó átlag- eredményt a 7.15. ábrán foglaltuk össze. Az átlagos képtávolságok: oo 55 m, 28 m és 19 m. A hozzájuk tartozó irányvonalingadozás az ábrából leolvasható. Ugyanakkor a szemcsövet átlagban a következő mértékben kellett kimozdítani eredeti helyzetéből: 0,00 mm, 2,12 mm, 4,08 mm és 6,06 mm. E vizsgálatok eredményeképpen — miként már említettük — a 824. sz. műszert még az első időszak vége felé kivonták a használatból. 700 012 I 6 610 12 1116 16 20 22 21 26 28 30 32 °C 7.10. ábra A szintezőlibellák parsértókénck változása a léghőmérséklet változásának hatására Nagyon tanulságosak azok a vizsgálatok, amelyeket a szintezőlibellák parsértékének (állandójának) változását illetően folytattak. A libellák pars- értéke ugyanis változik a léghőmérsékletváltozás, valamint a légnyomás- változás hatására. A libella parsértékére — miként Bigourdan és Samel külön- külön folytatott vizsgálatai igazolták [18] — a hőmérsékletváltozás két irányban is hatással van. A libellacső és a töltő folyadék hőtágulási együtthatója ugyanis különböző. Emiatt a folyadék erősebben terjed ki, mint a libellacső, tehát a hőmérséklet emelkedésével a buborék hossza csökken. A rövidebb buborék pedig — közismerten — nem mozog olyan szabatosan, mint a hosz- szabb. Emellett még a hőmérséklet változásával az üvegből készült libellacső és a fémfoglalata között is — a különböző tágulási viszonyok miatt — olyan feszültségek keletkezhetnek, amelyek a libellacső alaktorzulását okozzák. Ezzel pedig együtt jár a libella állandójának változása [19]. Ezelőtt 70 évvel az effajta hibák nagyobb gondot jelentettek, mint napjainkban, mert a műszertechnikai felkészültség még nem állott a mai fokon. Mindamellett a 7.16 ábrából azt láthatjuk, hogy a Katonai Földrajzi Intézet által használt műszerek szintezőlibellái a hőmérséklet hatására igen elfogadhatóan viselkedtek. A libellaállandók változása szélső értékben x/9 és 407
