Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
Az alapponthoz (azaz furatos táblához) függőléccel való csatlakozás nagyon egyszerű művelet. Végrehajtásáról a 7.13. ábra tájékoztat. A magasságkülönbséget ebben az esetben nem a két leolvasás különbsége, hanem azok összege adja : Hn = ^1 + V A bécsi katonai szintezésből származó furatos falitáblákat ma is nagy gonddal őrizzük, és az új hálózati észlelések alkalmával ezeket is bekapcsoljuk új országos felsőrendű szintezési vonalainkba. A mérés alkalmával azonban gondoskodunk arról, hogy a függőlécet tartó acéltüskék pontosan vízszintes helyzetűek legyenek, s ha szüksége mutatkozik, egy erre a célra szolgáló villával meg is támasztjuk őket (7.14. ábra). 7.14. ábra Korszerű berendezés furatos falitáblához való csatlakozáshoz. (Tüsketámasztó villa, tüskeállító libella. Szerkesztette Bendefy L.) 7.06. A SZINTEZŐMÜSZEREK ÉS LÉCEK VIZSGÁLATA A szintezés végrehajtása során használatban levő műszereket és léceket a Katonai Földrajzi Intézet geodétái a téli munkaszak alatt rendszeres ellenőrző vizsgálatoknak vetették alá. A vizsgálatok alkalmával fokozatosan kiderültek azok a rejtett szerkesztési hibák, amelyek a mérés végrehajtásánál többnyire szabályos hibák alakjában jelentkeztek. A 824. sz. műszerről kitűnt, hogy távcsöve irányvonalának helyzete annyira labilis, hogy emiatt a műszer szabatos szintezésre majdnem alkalmatlan. Ennek megfelelően 1876 után kivonták a használatból. Az első esztendőkben készült 2473. és 2474 gy. számú műszerekkel szerzett tapasztalatokat felhasználták arra, hogy az 1876-ban, illetőleg a későbbiekben elkészült 405
