Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
A bécsi katonai szintezés műszaki végrehajtásában (7.00. ábra) két időszakot különböztethetünk meg Az első 1872-től 1899-ig tartott. Ez alatt a 27 év alatt Isztria, Tirol, Krajna, Karinthia, Alsó- és Felső-Ausztria, Morvaország, Csehország, Szilézia, Magyarország, Galicia, Bukovina és Horvátország területein fejlesztették ki a szabatos szintezési hálózatot, körülbelül a felsorolásnak megfelelő időrendben. A másodiknak nevezhető időszak 1899-ben kezdődött és csak az első világháború kényszerítő körülményei miatt ért véget 1914-ben. Ez időközben Dalmácia, Bosznia és Hercegovina területét hálózták be szintezési vonalakkal (7.01. ábra). ■ A munkálatok megindítására tulajdonképpen az Európai Fokmérés részéről érkezett felkérés adott okot. A bécsi hadügyminisztérium a munkálatok végrehajtásával a bécsi Katonai Földrajzi Intézetet bízta meg. Mivel az intézetnek sem tapasztalata, sem kellő elméleti ismerete, sem a szintezés gyakorlatában kellőképpen képzett mérnöki személyzete nem volt, dr. Tinter professzort kérték fel a bevezető munkálatok irányítására. Az intézet mérnökkari tisztjei közül Steffan hadnagyot választották ki arra, hogy a szintezési munkálatokba elsőnek beletanuljon. Tinter prof. vezetése és ellenőrzése mellett Bécsben 1872-ben igyekezett megszerezni a kellő szintezési gyakorlatot. A Ferdinandsbrücke melletti dunai vízmércétől indult ki és a Meteorológiai Intézet központi székháza felé haladt. Poligonzárlatot képeztek a friss méréseredményből, s mivel a mérés nagyon jól sikerült, Steffant azonnal útnak indították Triesztbe, hogy az Opcina és Adelsberg (Postojna, Postumia) közötti vonal szintezését azonnal kezdje meg. Ezzel meg is kezdődött az a több évtizedes munka, amely az egykori monarchia óriási területének első szabatos, országos hálózatát fejlesztette ki [4]. Az első időszakban végrehajtott szintezések eredményei egységes feldolgozásban jelentek meg az ,, Astronomische—Geodätische Arbeiten des K.u.K. Militär-Geographischen Institutes in Wien" VIE, VIII., X. és XIV. kötetében. A második időszakban folytatott munkálatokról ilyen részletes eredményközlést nem adtak. Csupán az alappontok „kiegyenlített" tszf. magasságának jegyzékét tették közzé részletekben, kb. kétévenként a ,,Mitteilungen des K. u. K. Militär-Geogr. Institutes" 1900—1913 közötti köteteiben. A világháború miatt azonban nemcsak a terepmunkában, hanem az anyagfeldolgozásban is szakadás következett be. Az 1912—1914-ben mért szintezési vonalak alappontjainak közlése elmaradt. Ezt azért is sajnálattal írjuk le, mivel egyébként — a munkamenetből gyaníthatóan — 1914 nyarán a monarchia első szabatos szintezésének terepmunkájával a Katonai Földrajzi Intézet valószínűleg teljesen elkészült. Egyetemes tudományos szempontból mellőzhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az 1912—1914. évi szintezések eddig közzé nem tett eredményei minél előbb jelenjenek meg. Elegendő volna, ha ez a közlés kizárólag a furatos falitáblával jelölt alappontokra korlátozódnék. Kívánatos azonban az is, hogy az egykori déli tartományokban végzett szintezésekről ugyanolyan részletes eredményközlésekben számoljon be a Katonai Földrajzi Intézet utóda, mint ahogy az a monarchia többi részére vonatkozóan történt. Meg kell jegyeznünk, hogy a két időszakot nem választja el éles határ egymástól, mert az első időszakbeli munkálatok ellenőrző és javító célzatú szintezései a világháború kitöréséig tartottak. 392
