Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
volt. Ennek eredeti, kiegyenlített magassága 120,425 5 m volt. Ugyanezen az állomásépületen van a városi szintezés 28. sz. vastáblája is. Ennek magassága a fenti értékből levezetve : 118,824 00 m ; a városi szintezésben nyert magassága pedig 118,877 m. A különbség tehát mindössze 53,0 mm. Ebből arra következtethetünk, bogy a nagykőrösi szintezés a vasútállomáson levő katonai furatos falitáblának kiegyenlítés előtti magasságából indultak ki. A szóban forgó magasságjegy ugyanis már 1881-ben ott volt az állomáson, a város szintezése pedig 1894/1895-ben készült, amíg a monarchia szintezési hálózatának kiegyenlítésére ezen az országrészen csak 1897-ben került sor. Ugyanennek a vastáblának mai magassága — nadapi rendszerben — a megadottnál 104,24 mm-rel kisebb, azaz 118,772 76 m. Ma tehát 104,24 mm a különbség a nadapi alapszint és a nagykőrösi régi városi szintezés alapszintje között, ami a Gárdonyi Jenő által 1932-ben közölt eltéréseknek [63] is megfelel. t Előzetesen 14 alappontot vizsgáltunk meg. Ezek átlagos eltérése a nadapi rendszertől : —100,18 mm. A szórás azonban elég nagy ; mintegy 89 mm-es értékhatáron belül ingadozó. Hat, kis határok között ingadozó érték átlagosan —86,98 mm-rel különbözik a mai nadapi rendszerbeni magasságtól. A vastáblák az épületeken általában, szinte kivétel nélkül, igen jó karban vannak, s szilárdan állanak. Arról tehát — véleményünk szerint — szó sem lehet, hogy ezeket a táblákat időközben erőszakosan megmozgatták volna. Arról sem beszélhetünk, hogy az épületek roskadtak volna meg 60 év alatt. 20—30 mm-rel. A vastáblák helyének kiválasztása és befalazásuk egészen kifogástalanul történt. Nem látszik teljesen valószínűtlennek az a feltevés, hogy az 1911. évi katasztrofális kecskeméti, illetőleg ezzel kapcsolatosan Nagykörösön is több ízben jelentkezett földrengések hatására következett be Nagykörösön is ilyen mértékű mozgás az alappontok sorában. Feltevésünket támogatja, hogy az 1956. január 12-i dunaharaszti—tak- sonyi földrengés alkalmával Nagykörösön ugyancsak kisebb épületkárok keletkeztek. Mivel az alappontok ma már ^ 40—50 mm-re megbízhatatlanok, és alakjuk sem felel meg már a mai kívánalmaknak, időszerű lenne Nagykörösön új városi szintezési hálózat létesítése [64], 6.12. SZEGED 1879. március 12-én hajnalban öntötte el Szegedet a ,,nagy víz”. Nyolc métert meghaladó magasságú árvíz borította az egész várost 3 hónapon keresztül, majd további 3 hónapba került, amíg lassan az árvíz végső maradványait is el tudták távolítani. A város újjáépítéséhez legelsősorban megfelelően pontos várostérképre volt szükség. Evégből Szeged városi tanácsa 1879. június 21-én szerződést kötött Halácsy Sándor budapesti osztályvezető mérnökkel a város teljesen új h á ro m s zöge lésé re és felmérésére [65], A háromszögelés ennek alapján 2 hónap alatt el is készült. Halácsy a pesti háromszögelés mintájára Szegeden is vasasztalokkal állandósította elsőrendű háromszögelési alappontjait. Az I—XLV. sorszámú alappontokat ,,.. .a helyszínén, a szögmérési észleletek megkezdése előtt, egyenként hidraulikus mésszel befalazott, 7—7 q súlyú oly vasoszloppal állandósíttatott,....” mint amilyeneket Pesten és Budán már nagy sikerrel alkalmaztak. 365
