Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
A pályázati feltételeket Somogyi Károly városi mérnök írta alá [64]. Páka Kálmán polgármester a pályázati feltételeket megküldötte a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek azzal a kéréssel, hogy adjon róla szakvéleményt. Ugyanerre felkérték az Államépítészeti Hivatalt is. Mindkét helyről kaptak választ. A mérnökegylet részéről 1894 tavaszán érkezett kimerítő válasz (azzal a kéréssel, hogy fizessen be a város 50 forintot az egylet segélyalapja javára) ; az államépítészet részéről pedig Nádai Antal mérnök adott véleményt egy levelezőlapon, mégpedig azt, hogy a feltételekkel mindenben egyetért. A végrehajtandó mérnöki munkálatokról szóló pályázati felhívás 1894 februárjában jelent meg. A jelek szerint nem volt túl sok jelentkező. A munkálatok végrehajtására Járosi Sándor és Hevesi (Heller) Adolf mérnök kapott megbízást. A vonatkozó szerződés — minden valószínűség szerint — szintén még 1894-ben kelt. Hevesi — mintaképpen — Pancsova városnak általa 1 : 720 méretarányban készített E. 3. sz. lapját terjesztette be a városi tanácshoz. A két vállalkozó mérnök közül Járosi Sándor volt az idősebb és a fővállalkozó. Iratainak bizonysága szerint 1855-ben született Zen tán. Oklevelét 1884 januárjában szerezte. 1880 szeptemberétől Szeged város szolgálatában állott. Kezdetben mint mérnök-gyakornok, majd almérnök lett, 1884 áprilisában pedig közfelkiáltással városi mérnökké választották. A szegedi rendőr- kapitányság igazoló írása szerint Járosy (sic !) megbízható ember, háztulajdonos és 50 000 forint erejéig anyagilag is felelősségre vonható. A nagykikindai születésű Hevesi (Heller) Adolfnak nem volt mérnöki oklevele, hanem 1894-ben, 26 éves korában, földmérői vizsgát tett a József Műegyetemen, és erről oklevelet is kapott. Geodéziából Kruspér István vizsgáztatta ; oklevelén ott találjuk az ő aláírását is. Az iratanyagban számos ízben találkozunk a munkálatok befejezéséről szóló jelentésekkel. Ennek azonban csak az az oka, hogy a szerződés a teljes vállalati munkát bizonyára részekre osztotta, és az egyes részmunkálatokra külön-külön határidőket állapított meg. A szintezés a legkorábban befejezett munkák közé tartozott. 1895. okt. 12-én már azt jelentik, hogy a szintezési alappontok észlelését befejezték, sőt 1895. nov. 23-i keltezést találunk a „Szintezett alappontok törzskönyvében.” Mind a szintezési, mind a háromszögelési munkálatokat a Háromszögméreti Számító Hivatal ellenőriztette. Dobrovics Győző mérnök, a hivatal későbbi főnöke, evégből 1895. nov. 15. és dec. 15. között Nagykőrösön tartózkodott, és a szintezés jóságáról ellenőrző vonalak mérésével győződött meg. Az ellenőrző munkában Somogyi Károly, a városi mérnöki hivatal vezető mérnöke is részt vett. Ismét csak csodálkozásunknak adhatunk kifejezést amiatt, hogy az egész szintezési munkálat, sőt az ellenőrző szintezés befejezése után, 1896- ban került csak sor arra, hogy a Schlick-féle vasöntödétől megrendelt 202 db öntöttvas falitábla megérkezzék, és mérnöki felügyelet mellett épületek falába erősítessék. (A 202 db ára, szállítással együtt, 363 ft 60 kr volt.) Igaz, hogy ekkor még mindig folyt a szintezési munka, mert a vállalkozók csak 1896 februárjának végén jelentették, hogy ,,.. .a város belterületének lejtmérésére vonatkozó utczai hossz- és keresztszelvényeket, valamint a temető rétegtervét...” elkészítették, s ezzel a lejtmérésekre vonatkozó szerződési feltételeknek eleget tettek. Ebből gyaníthatóan eddig az időpontig már az öntöttvas falitáblák is helyükre kerültek [64]. 363
