Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
5 6.21. ábra Igló I. rendű városi szintezési hálózatának kiegyenlítési vázlata 6.11. NAGYKÖRÖS Alföldi városaink között Nagykőrös már a XIX. század derekán az élvonalba tört. Noha környéke merőben homokos rónaság, szorgalmas lakossága gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, valamint állattenyésztéssel igen jómódba jutott. A város termékeit Európa valamennyi nagyobb piacán meg lehetett találni. Ez időben került sor a város nagyhírű ref. főgimnáziumának építésére. Ennek révén Nagykörös kulturális téren országos viszonylatban is az élvonalba került, amin nem is csodálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy nem kisebb emberek voltak a tanárok között, mint Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly és Szilágyi Sándor. A kulturális előrehaladással együttjárt a város műszaki fejlődése is. Már 1870 táján szóba került a város szabatos háromszögelésének és szintezésének kérdése. Halácsy Sándor egyik pályázati kérvényében olvastam, hogy ez a neves mérnökünk Pest és Szeged háromszögelése után Nagyvárad, Gyula, Püspökladány, Nagykörös, Kiskunhalas, Nagylak, Palota, Apátfalva és Baja város háromszögelését végezte volna. Valószínű, hogy csak pályázhatott a nagykőrösi munkálatokra, de végeredményben nem ő hajtotta azokat végre. A szabatos városi háromszögelési és szintezési hálózat kifejlesztésére 1894—1895-ben került sor. A kecskeméti Állami Levéltárban sikerült az eredeti pályázati felhívást és a vonatkozó iratanyag nagy részét megtalálnom. Ebből, valamint a nagykőrösi városi mérnöki hivatalban felkutatott iratanyagból meg tudtam állapítani a következőket : A városi tanács Nagykőrös ,,.. .háromszögös felvételére, az utczák, terek és bel telkek részletes felmérésére, ennek alapján az utczák szabályozási vonalának megállapítására, a rendezési terv elkészítésére, továbbá a város belterületének lejtmérezésére, s ennek alapján egy rendszeres csatorna 361
