Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

1906-ban a pénzügyminiszter Sopron város területének háromszögelését rendelte el [58]. Ez alkalommal sor került a centrális háromszöghálózat pontjainak, valamint még néhány, összesen 13 háromszögelési alappont magasságának meghatározására.

Néhány évvel korábban Sopron város tanácsa korszerű módon elkészíttette a városi belsőség térképét. 1906-ban tehát a belsőség felvételére és emiatti háromszögelésre tulajdonképpen nem is lett volna szükség. Azonban amíg a

444

belsőség hengervetületben készült, a külsőséget az Áll. Földmérés sztereografikus vetületben térképezte. A kétféle vetületben készült térképek között szigorú összhangot kellett teremteni. Emiatt került sor mégis a háromszögelésre. Az áttérést az egyik vetületi rendszerből a másikba kétféle módon hajtották végre : egyrészt átszámítással, másrészt teljesen új, független észlelésekből való meghatározással, beleértve az erre a célra létesített alapvonal mérését is. Az átszámított városi koordináták és az új észlelésből származó koordináták között legfeljebb i 0,01 öl eltérés mutatkozott.

A háromszögelési hálózat (6.12. ábra) mérése alkalmával trigonometrikus úton 13 hálózati pont magasságát is meghatározták. Ugyanezeknek a pontoknak a magasságát szintezéssel a város is meghatároztatta. Ilyenformán alkalom adódott a kétféle magasságok összehasonlítására.

348