Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

tachimetrikus úton vették fel a Fellegvár oldalát is. Hogy a magasságméréssel felvett vagy szintezett igen sok pont helyének és magasságának igen hosszadalmas számítása teljesen elkerülhető legyen, Breiner egy igen ügyes és jól használható nomogramot szerkesztett, amely még ma is megállná a helyét. Az idézett helyen [56] kimerítően adja a nomogram szerkesztésének elvét és gyakorlati keresztülvitelét egyaránt.

A szintvonalas térképet félméteres szintközökkel szerkesztették ; erős emelkedésű hegyoldalakon azonban 1, sőt 2 méteres szintközöket is alkalmaztak.

6.09. ábra

Az 1898. évi mintájú Stampfer-féle zsebszintezőműszer. (Hartner nyomán)

6.06. SOPRON

A múlt század végén Sopron városi tanácsa elhatározta hogy a városról új, szabatos felvételt készíttet. Az ezzel kapcsolatos háromszögelési és magassági hálózat kifejlesztésére a millennium esztendejében került sor. A városi szintezési hálózat 1896—1897-ben készült el [57],

A szintezésre a város — nyilvános pályázat alapján — Márkus Ágost mérnökkel kötött szerződést. Mateóczy-Fleischer K. írja Sopronnak egy későbbi háromszögelési hálózatával kapcsolatban, hogy 1909-ben látta és olvasta a Sopron 1896/1897. évi háromszögelésére, lejtmérésére és részletes felvételére vonatkozó pályázati feltételeket és eredeti szerződéseket, „...ezekből megállapíthattam azt, folytatja, hogy a városi szintezés adatai a Déli vasút 0 pontjára vonatkoznak” [58].

A kiindulási pontról Sopron város mérnöki hivatala jelentésében így ír : A szintezés kiindulási pontja egy, a volt déli vasúttársaságnak (jelenleg MÁV)

345