Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
6. RÉGI VÁROSI SZINTEZÉSEINK Az 1800-as évek első évtizedeiben a magára ébredt magyarság tudatosan törekedett önálló magyar ipar kifejlesztésére. A nagy elhatározásokkal telített reformnemzedék, élén Kossuthtal és Széchenyivel, valóban hatalmas alkotásokkal tette halhatatlanná nevét. Ezekben az évtizedekben kezdődnek meg a vasútépítkezések, az árvédelmi töltések emelése, folyók szabályozása és átvágása, közutak kiépítése vagy jókarbahozása hazánkban. A közlekedési viszonyok javulása viszont serkentően hatott gyáriparunk fejlődésére. Amíg eddig csak egy-két városunkban volt néhány említésre érdemes gyár, most egyre- másra épülnek azok is, és egyik-másik vidéki városunk valóságos ipari gócponttá terebélyesül. A fejlődés magával hozta a városok csatornázásának és vízvezeték építésének szükségességét. Ezeken túlmenően: a városok rohamos fejlődése és ezzel egyidejűén az életigények megnövekedése új követelményeket támasztott. A városkép gazdaságos és korszerű átrendezésére volt legtöbb helyütt szükség, a szabályozási tervekhez pedig — többek közt — a szabatos magassági felvételt sem lehetett nélkülözni. A felsorolt követelmények miatt a városokban mindenekelőtt megbízható szintezési hálózatot kellett kifejleszteni. Ilyen okok és előzmények miatt kezdődött meg az 1860-as 70-es években vidéki városainkban is a szabatos szintezési (lejtmérési) hálózatok kifejlesztése. A városi háromszögelési hálózatok létesítésének kezdete is körülbelül ugyanebbe az időszakba esik. Megállapítható, hogy mind a kétféle szabatos geodéziai hálózat szükségességének felmerülése, illetőleg azok létrehozása, a legszorosabb összefüggésben van a vasútvonalak megépülésének időpontjával. A szóban forgó geodéziai munkálatok olyan mértékű időbeli eltolódással követték a vasútvonalak megépültét, amennyi idő a gyáripar kifejlődéséhez kellett. Egyetlen pillantást vetve pl. „Magyarország gyáripara 1910-ben” c. térképre [1], láthatjuk, hogy legnagyobb ipari és gyárvárosaink : Budapest, Pozsony, Temesvár, Arad, Szeged, Győr, Debrecen, Kolozsvár, Kassa, Pécs, Zágráb, Fiume, Brassó, Igló stb. voltak. Mellettük még nagy vasipari központjainkat, Salgótarjánt, Ózdot, Diósgyőrt, Korompát, Zólyombrézót és Resica- bányát kell említenünk. Ez utóbbiak szabatosabb háromszögelési, térképezési és szintezési munkálatainak ebből a korból nyoma sincs. Ellenben tudunk arról, hogy Doletsko Ferenc Arad városának 1868— 1869-ben meghirdetett lejtmérezésével óhajtotta zilált anyagi viszonyait rendezni. Amennyiben megvalósult, akkor ennek a — bizonyára a pestihez hasonlóan szép és szabatos — munkának eredményei valószínűen Arad város levéltárában vannak. Számunkra — sajnos — nehezen hozzáférhetők. 326
