Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
állandósítással az egész mérnöki munkát el lehet rontani, a meghatározás, számítás és térképezés minden értékét semmivé lehet tenni. Doletsko szintezéséről a Lejtmérési Bizottmány jegyzőkönyvei mindenkor a legnagyobb elismerés hangján beszélnek. A Monarchiában élvonalbeli és úttörő munkálatnak mondják. Valójában : világviszonylatban úttörő és szabatosság dolgában példamutatóan kiváló munka volt. Ezt az egykorú bel- és külföldi szakkritika is elismerte [33]. Szabatosságát illetően a kor hasonlóan kiváló szabatosságú munkálatainak számbavételével tudunk képet alkotni magunknak. így Paschen jelentése szerint a Mecklenburgban 1869-ig végrehajtott országos I. rendű szintezések oda-vissza méréseinek km-es középhibája : ± 1,29 mm, 1870-ben pedig ugyanott 81 szakasznak átlagos km-es középhibája : ±1,10 mm volt [34]. Kalmár S. összeállítása [35] szerint 1890-ben már az átlagos ±1,0 műinél jobb km-es középhibával nem ritkán találkozunk. így pl. Hamburg ..............................................................y km = ± 0,6 mm M ecklenburg ............. ±0,8 mm D ánia ........................................................................ ±0,5—0,9 mm Ausztria—Magyarország síkvidéki vonalain ...... ±1,0 mm hegyvidéki vonalain azonban már .................. ±3,0 mm É s ez nem is ritka jelenség. Pl. Baden....................................................................... ±1,8— 2,8 mm B ajorország hegyvidék ......................................... ±1,6—2,6 mm B ajorország síkvidék ............................................... ±0,6 mm P oroszország ............................. ±1,6 mm Szászország .............................................................. ±2,4 mm O laszország ............... ±3,0 mm Orosz ország 1877-ig ......................... ±4,0 mm Sp anyolország 1876-ig ................................. ±4,0 mm Svájc............................................ ±1,9 mm E bből a felsorolásból az tűnik ki, hogy már az 1860/70 körüli műszerekkel is igen kiválóan lehetett szintezni. S mivel Doletsko szintezését a legkiválóbb európai lejtmérések között emlegetik, fel kell tennünk, hogy szabatosság dolgában legalábbis a hamburgival vagy a mecklenburgival állítható egy- vonalba. Az 1950. évi újabb szintezés alkalmával mi is csak egy-két mm-t találtunk elvétve a táblák között, hacsak geológiai okokból el nem mozdult egyik — a közben eltelt 85 év alatt — a másikhoz képest. Mivel azonban a számítási munkálatok nem maradtak meg, ennek ellenére sem tudunk semmi bizonyosat mondani a Doletsko által elért km-es középhibákról, poligonzárlatairól stb. Ennek oka nemcsak az, hogy a közben eltelt idő alatt öntött vas peremes táblái elmozoghattak, illetőleg abszolút értelemben el is mozdultak eredeti helyzetükből, hanem az is, hogy a peremes táblák nem a szintezés előtt, hanem a szintezés után helyeztettek el, tehát a lejtmérés nem közvetlenül a táblákra történt. Mai szemmel rendkívül különösnek tetszik a Bizottmány ilyetén döntése. (Gondoljuk meg, hogy egy évtizeddel később már — a Monarchia sza302
