Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
még azt is, hogy Doletsko és kortársai bizonyára csak egyes vonásközöket észleltek, és nem végeztek a mérce teljes hosszában sorozatos leolvasást, miként pl. Bence Tivadar tette, világossá válik előttünk, hogy a szóban forgó 6 mm-es különbség leolvasási bizonytalanságból is származhatik. Sőt legvalószínűbben talán ez az oka. Ezért — véleményem szerint — leghelyesebben akkor járunk el, ha a különbséget megfelezvén, a két mérce 0 vonása közti magasságkülönbséget 14 mm-nek vesszük. 1864. jan. 14-én volt a lejtmérési bizottmány V. ülése. Ezen Doletsko kérte a bizottmányt, állapítsa meg a „lejtmérési telekkönyv” (koordinátajegyzék, pontjegyzék) végleges formáját és rovatainak elrendezését. Elhatározták azt is, hogy a város öt részéről öt elkülönített kötetet készítenek. A pontjegyzéket végeredményben kőnyomatos úton sokszorosították, s mivel az öt külön-külön rész vékonyka füzetek voltak, egybekötötték azokat. Az a példány, amelyet ismerek, ilyen egybekötött könyv. As 1864. aug. 30-án tartott VII. ülés jegyzőkönyvében már bizonyos többletmunkáról van szó. Az elszámoláshoz szükség van az ellenőrző munkálatok elvégzésére is. Erről ezt olvassuk : „Minthogy a lejtmérés már kész, s annak megvizsgálása a rajzok, s jegyzőkönyvek vállalkozó részéről történendő előterjesztése után foganatosítandó, a bizottmány az egész munkát általános próbának akkép véli alávétetni, hogy a város területében sugár alakú háló fektettessék, s ez alkalommal meghatározott 100 főállópont meghatároztassék.” A próbát Szumrálc Pál városi főmérnök hajtotta végre úgy, hogy minden alkalommal más-más bizottmányi tag is jelen volt az ellenőrző lejtmérésnél. . Pest város mérnöki hivatala 1863-ban egy „lejtmérési műszert” (Niveau Instrument) szerez be a szükséges lécekkel együtt, hogy az ellenőrködési lejtméreztetést (Controll Nivellement) foganatosíthassák. Gyártója a bécsi Polytechnikum műszerműhelye „hol egyedül jó tartós és bízvást használható földmérési szükségletek kaphatók” [28]. E műszer adatait Szumrák Pál eredeti megrendelőlevelének másolatából ismerjük.* Vízszintes körrel ellátott szintező műszerről van szó. A körosztás l'-es. A távcsőnyílás (azaz az objektív átmérője) 11 vonal (24 mm); az okuláris 10-szeres nagyítású. A távcső távolságmérésre szolgáló mikrométercsavarral is el volt látva. 2 db kéttizedes beosztású libella is tartozott hozzá. Nagy a valószínűsége, hogy ez a műszer az akkori legjobbak közé tartozott, s Doletsko is hasonló műszerrel dolgozhatott. Az egész műszerfelszerelés műszerállvánnyal, hordládával és csomagolással együtt 161.— osztrák forintba került. Az 1864. okt. 1-én megtartott VIII. ülésen Szumrák Pál jelenti, hogy 94 főállópont meghatározása megtörtént. Ideje volna tehát a Schlick-gyártól az öntött vas táblákat (5.10. ábra) megrendelni és befalaztatni. * Ugyanott található a megrendelőlap másolata : „Bestellungs Schein Niveau Instrument nach fig. 9. Fernrohr 11 — Oeffnung, terestrisches Ocular mit 10- maliger Vergrösserung. Horizontalkreis von Minute zu Minute geteilt. Mikrometer Schraube zum Distanz messuerement. Stativ kostet ............................................. 126 Ft. 2 Stk Duodecimal.Nivellirlatten ........................................................................................ 20 ,, K asten dazu, Emballage ..................................................................................................... 15 ,, Pest, 1863. maj. 9. Szumrak Obering, fenieur]” 293
