Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Bevezetés
*} l A Sárvíz szabályozását ugyancsak hazai mérnök, Böhm Ferenc oldotta meg, igen szép eredménnyel [20]. Később ezt a munkát a Sió szabályozásával a kitűnő Beszédes József folytatta [21a—6], Munkássága nyomán a Balaton vízállását is sikerült szabályoznia, s ily módon sok értékes terület szabadult fel a mezőgazdaság számára. Ugyancsak a XVIU. század végén kezdik meg a Hanság lecsapolását is, részben magyar mérnökök irányításával. A szintezések történetét.illetőleg egyik legjelentősebb munkálat az volt, amelyet Mikoviny Sámuel és Ruttkay Mihály geometra hajtott végre. Miként a levéltári anyagból tudjuk, Pest megye 1763. november 14-én terjesztette fel terjedelmes javaslatát a Helytartótanácshoz a megyebeli mocsarak lecsapolá- sáról és a Duna áradásai okozta állóvizek megszüntetéséről. A javaslat érdemi részét Mikoviny Sámuel rövid és Ruttkay Mihály részletes szakvéleménye tölti ki. Az utóbbi Mikoviny térképének magassági adatait szintezéssel ellenőrizte. Hivatkozik is erre a szakvéleményben : Szintezőműszerrel („per Libellám Mechanica m”) végezte észleléseit Ócsától Bajáig, és 3 öl (5,7 m) esést állapított meg a két végpont között. Ugyanebben az iratban találjuk Mikoviny Sámuel felterjesztését a Helytartótanácshoz a Solt-szék nevű vadvíz és a Duna áradásainak állapotáról. A magasságmérést, miként írja, ,,gemina libellatione”, azaz kettős szintezéssel hajtotta végre [24], Ezen a kifejezésen semmiképpen sem oda-vissza szintezést kell értenünk, hanem sokkal inkább olyan szintezést, amelyet egy irányban, de a műszerállvány felemelésével és újbóli visszahelyezésével két, egymástól független lécleolvasással hajtottak végre. Ezt az észlelési módszert a vízrajzi célú szintezéseknél még napjainkban is használják, a múlt században és a századfordulón azonban egészen elfogadott és szabatosnak tartott szintezési eljárás volt. Bevezetésével és alkalmazásával Mikoviny — legalábbis magyarországi vonatkozásban — feltétlenül úttörő munkát végzett. Ebből az időből maradt reánk két további igen érdekes szintezéstörténeti emlék. Egyik a Borsod megyei Hejő patak szabályozási térképe 1790-ből, valamint ehhez csatolva a szabályozást megelőző felvétel végrehajtójának, Franciscus Raindl geometrának szintezési jegyzőkönyve [25]. A másik hasonló jellegű emlék az ugyancsak Borsod megyei Szuha pataknak 1790-ből származó szabályozási térképe, Emericus SzikalszJcyn&k ide vonatkozó szintezési jegyzőkönyvével [26], Szinte csodálatos, hogy amíg a XVIII. század elején és derekán még külföldről kell szakembereket behoznunk belvízVendezési munkálataink megtervezésére és irányítására, a XIX. század elejéről már jobbnál jobb magyar vízimérnökök nevét ismerjük. Ügy látszik, a nagyvonalú munkálatoknak erőteljes ütemben való megindulása adott kedvet a fiatalságnak arra, hogy a mérnöki pályát válassza élethivatásul. 0.03. A MAGYARORSZÁGI MÉRNÖKI OKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA Mérnöki oktatásunk gyökerei a XVII. századba nyúlnak vissza. Egy századdal korábban (1502) Bécsben létesült olyan főiskola, a Collegium poeta- rum et mathematicorum, ahol a reális tudományokra oktatták a fiatalságot. Ez az intézmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel nem 27
