Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

A következő évben Hieronymi Ferenc az Ördög-malom csatornájának környékét kapcsolja be abba a pesti szintezési hálózatba, amelyet az előző évben a fent említett mérnökök létesítettek. 1839. szeptember 19-én keltezett pontjegyzéke 14 új pontot tartalmaz [5]. Címe és a hozzáfűzött megjegyzés értékes adalék a magyar szintezés történetéhez :

,,Verzeichniss der Gotten und Höhen Unterschiede zwischen der den 14*. September 1839 bey der Teufels-Mühle... Wasserspannung im Mühl Canal, und einiger Punkte in der königl. Freystadt Pesth.”

„Das Purum dieses vergleichen den Verzeichnisses der Höhen einiger Puncte der k. Freystadt Pesth mit dem Gespanntem Wasserspiegel im Mühl- Canal der Teufels-Mühle wurde den 19ten Sept. 1. J. vidirt vom Hl. Landes Bau ober Director, dem englischen Ingenieur v. Clark übergeben ; die Verbindung der obbezeichneten Wasserspiegels im Mühl-Canal mit dem Donau- Mappierung Nivellement wurde den 14. Sept. 1. J. durch Reitter bewirkt ; die Niveau-Cotten der Platze ins Pesth wurden aus dem durch Tenczer angefertigten Niveau-Plan der Stadt Pesth genommen.”

5.02. VÁSÁRHELYI PÁL 1828-1840 KÖZÖTTI PESTI SZINTEZÉSEI

Az egykorú munkarészekből megállapítható, hogy a Duna szintezése alkalmával több jól meghatározott magassági pontot szinteztek be Vásárhelyi mérnökei. Ezek a magasságok kezdetben teljesen elszigetelt (relatív) rendszert alkottak, majd amikor már közvetlen és megszakítatlan szintezési vonal kötötte össze Budát Petronellel, reájuk is lehetett vonatkoztatni a petronelli rendszert.

A Vásárhelyi meghatározta pest-budai magassági pontok között számunkra a legnagyobb jelentőségű a régi budai vízmérce. Azt is kétségtelenül

Vörös László mérnök aláírása 1857-ből, gyermekeihez írt leveléből. (Eredetije a kecskeméti Állami Levéltárban.)

látjuk ma már, hogy az ország valamennyi vízmércéje között ennek volt a legnagyobb jelentősége.

Áz Orsz. Vízügyi Főigazgatóság birtokában levő, ,,a Duna vízmércéinek törzskönyve, II. Budapesttől Dállyáig” c. kéziratos munka adatai szerint nagyon valószínű, hogy a szóban forgó vízmérce már a XVIII. században is megvolt. Mindenesetre tudjuk, hogy a régi pest—budai hajóhíd budai hídfőjénél* (5.07. ábra), a régi budai vízvezetéki épület közelében állott, a Lánc* A pest—budai hajóhíd pontos felvételi rajza a Duna folyam keresztszelvényeivel és a budai régi vízmérce vonatkozásaival, az Országos Levéltárban található. (Htt. levt. — Épít. és Hajóz. lg. — Hajóz. Oszt. — Duna 16. csomó, 1340/1837. sz.)

278