Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Malomcsatorna mázott szintezésénél alkal- magasságjegy A másik típusú magasságjegy (4.40. ábra) lényegileg ugyanilyen alapelven jelzi a beszintezett magasságot. Különös alakja a régente többnyire gerendákból rótt malmok építési formájához igazodik, valószínűleg a jobb falhoz rögzítés kedvéért. A harmadik magasságjegytípus egy egyszerű, de hatalmas méretű vasszeg volt. Ebből többet is elhelyeztek a malmok körül : a tiltó fölött, a tiltókon, a zúgok alatt és többnyire még a malom alapgerendáin. Ez az utóbbi szokás még a Huszár Mátyás-féle szintezésből vagy talán még az azt megelőző időkből maradt fenn. Még mielőtt egykori kultúrmérnöki hivatalaink az egységes V .1 jelű falitáblákat a malmokon elhelyezték volna, egyes malomcsatornák mentén az érdekeltségek már szintezéseket hajtattak végre. Ezeken a vonalakon a vízimalmok falán e korai szintezésekkel egy időben magasságjelző falitáblákat helyeztek el. Ezek a táblák eltérnek a szokványos szintezési falitábláktól. Legtöbbjükön centiméteres beosztást létesítettek. Ilyen falitáblát mutatunk be a 4.41. ábrán. Ez a táblai ípus a Jósva patak mentén létesült malmok tulajdonosaiból alakult egykori malomcsatornatársulat magasságjegye volt. A centiméteres beosztás 5 — 5 cm-ként a tábla két oldalán váltakozva jelenik meg, összesen 16 cm hosszúságban. A falitábla alján kiugró konzolra szintezőlécet is lehetett helyezni. E szintezések anyagának részletes felkutatása és geodéziai kiértékelése a jövő kutatóinak lesz a feladata. Ide vonatkozóan itt csak annjdt köz- • lünk, hogy a miskolci Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivataltól nyert hivatalos felvilágosítás szerint ,,. . . a malmokon elhelyezett magassági jegyek legtöbbször önkényesen felvett alapsíkra vonatkoznak, az Eger csatorna mentén levő vízimalmokon elhelyezett alappontok kivételével. Ezek Adria feletti magasságúak és az országos szintezési alapsíkra vonatkoznak” [41]. Ebből a közlésből arra következtethetnénk, hogy az Eger csatorna szintezése egészégi a mai időkben történt. A fent említett munkálat valóban nem régi, de az Eger patak mentén Markmüller József mérnök már 1821-ben végighaladt egy szintezéssel. Malomcsatorna szintezésénél a folyó partján elhelyezett és vízmérceként is használatos magasságjegy 269
