Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Az átlagos különbség a V ásárhelyi-íéle és a mai (nadapi) alapszint között -f 0,685m il3,l mm. (Hét értékből számítva, azonban mind a hét alappont egy—egy 150 évesnél régibb, gondos építésű református templomba van befalazva). Az alapszintkülönbség középértékétől számított értékingadozás ^20 mm körüli. A társulat vasoszlopainak típusa a szomszédos társulatokéihoz hasonló (4.27. ábra). 4.43. SEBESKÖRÖSI VÍZSZABÁLYOZÓ ÉS ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT A Bihar megyei árvédelmi érdekeltségek 1854-ben Nagyszalontán megalakították a „Nagyszalontai Vízszabályozó Társulat”-ot. Ennek 1881-ig két osztálya volt. Egyik volt a sebes-körösi, másik a fekete-körösi érdekeltség. 1890-ben a földművelésügyi miniszter rendeletére a társulat két osztálya különvált és önálló társulatként működött tovább. A Sebeskörösi társulat érdek- területét természetes magaslatok zárják el a szomszédos árterületektől. A szétválásig sok értékes munka készült el. Mindennek alapja az a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben készült ártérfejlesztő szintezési hálózat,* amelynek magassági alappontjait 1902-ben Tabéry Ármin társulati szakaszmérnök foglalta egységes pontjegyzékbe [32], A jegyzékből kitűnik, hogy az egész társulati szintezési hálózat egy 28 alappontból álló, magasabbrendű hálózaton nyugszik. Ezek az alappontok elsősorban templomok oldalában elhelyezett öntöttvas táblák vagy templomok falába épített furatos vascöve- kek. A magasságjegyek többségükben a társulat saját, SKT jelével, és gombbal ellátott peremes (konzolos) falitáblák (4.28. ábra). Az említett 28 alappont mellett további 38 SKT jelű öntöttvas falitáblát építettek be a gátőrházak falába. Ezek mellett még 213 magassági alappontot tartalmaz Tabéry pontjegyzéke. Ezek zsilipekbe, tiltókba, hidakba és egyéb műtárgyakba beépített gombok, táblák, vasszegek stb. (4.29. ábra), valamint társulati vasoszlopok (4.30. ábra). A Sebeskörösi Társulat esetében a társulati és a nadapi alapszint közötti különbség — Szőnyi István főmérnök számítása szerint — -| Ú7688 m ±1,8 mm. ÁrO(lp% 4.44. FEKETEKÖRÖSI ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT A társulat megalakulásának történetét rövid összefoglalásban elmondottuk a Sebeskörösi ! társulattal kapcsolatban. Amikor 1885-ben a „Bihar— Békés Egyesített Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat” felosztását megengedte a földmívelésügyi miniszter, a Feketekörösi társulat egy időben létesült a Sebeskörösi társulattal. Ekkor azonban már igen tisztes közös múltra, közös eredményekre tekinthettek vissza, amelyek közt a legkiemelkedőbb a Sárrét mocsarat keresztülszelő védtöltések létesítése volt. * Ezekről a munkálatokról érdemileg nem sokat tudunk. Nyomok szerint évekig tartó, fokozatos munkával készült el a társulat teljes érdekterületének szintezése. Erre vall egy 1887. évi hirdetése (M. M. É. E. Heti Ért. VI. évf. 147. 1. Bp. 1887.), amely szerint: „Egy, a kettős (precis) lejtmérésben kitűnő jártassággal bíró mérnök a Sebes- körös vízszabályozó és ármentesítő társulatnál 120—150 frt havi fizetés mellett néhány hónapra azonnal alkalmazást nyerhet.” 256
