Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
magasságának eltérése az országos magasságoktól mintegy 90 mm. Ennek a kis különbségnek az a magyarázata, hogy a vízrajzi szintezési hálózatot a szolnoki vasúti állomáson a bécsi katonai szintezés furatos táblájából indították ki, tehát itt a bécsi katonai — és a magyar országos felsőrendű szintezés közti különbségnek kell jelentkeznie. Valóban, ez is a helyzet. 4.32. ALSÓTARNAVÖLGYI VÍZITÁRSULAT A múlt század végén, 1898-ban megalakult kisebb, de igen eredményesen működő vízitársulat. Érdekterülete mindössze 15.910 kát. hold. Szilágyi János igazgató-mérnök a társulat magasságméréseiről 1927-ben így ír : „Társulatunk magassági felvételei tudomásom szerint a Vásárhelyi-féle alapsíkra vannak vonatkoztatva. Magassági pontjai meglehetősen kezdetlegesek, miután csak a vízfolyások mentén elhelyezett kilométerkövek magassági adataira támaszkodik. Ugyanis... a vízfolyások balpartján a hullámtéren beton kilométerkövek helyeztettek el” [28]. A kilométerkövek kiviteli rajzát a 4.20. ábrán mutatjuk be. Az egész építmény döngölt beton, középütt vasszállal. A km száma a kövekbe be van vésve. A társulati magassági pontok száma összesen : 95, ez egyúttal kb. 120 km-es hálózatot jelent. Sajnos, mai napig sincsenek bekapcsolva az országos, egységes rendszerbe, így még megközelítően sem ismerjük a két alapszint eltérésének mértékét. 4.33. KÉCSKE—KECSKEMÉTI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT \ A Tisza jobbpartján, az Ókécskétől Kecskemétig, illetőleg Alpárig terjedő mélyfekvésű vidék ármentesítésére alakult a fenti társulat 1853-ban. Mentesített területe csupán 5100 kát. hold. Önálló lejtmérési hálózatot nem létesített, hanem a Lányi-íéle lejtmérési alappontokhoz csatlakozva készítették el a terveket. 4.34. TENYŐ-ALCSI-KENGYELI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT A társulat 1904-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a Tisza balpartján 7400 kát. holdnyi területet ár mentesítsen, Rákóczifalva és a MÁV budapest— nagyváradi vonala között. Noha aránylag kis területet vallott magáénak a Tenyő—alcsi—kengyeli társulat, mégis a vízrajzi alapszintre vonatkozó, saját lejtmérési hálózatot létesíttetett. Öntöttvas falitáblái (4.21. ábra) középütt kiugró kis konzolaik- kal egyedülálló típust képviselnek. Az Alsótarnavölgyi Vízitársulat magassági alappontjai, amelyek egyben km-kövek is 249
