Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
A belvizek általános és végleges levezetésére és rendezésére 1924-től 1928-ig került sor. Ehhez a munkálathoz már korszerű szintezési adatok állottak rendelkezésre. Ilyen módon nem vált szükségessé, hogy a Taktaközi társulat saját műszaki céljaira különálló szintezési hálózatot fejlesztessen ki. 4.25. NYÍRVÍZ SZABÁLYOZÓ TÁRSULAT A Nyírvidék a Tisza balpartján fekvő, homokbuckás terület. Legmagasabb pontja Nyírbogát. Innen a terület keleti lejtője a Kraszna és az Ecsedi-láp felé, déli és délnyugati lejtője az Ér és a Berettyó völgye felé, északi lejtője pedig a Tisza irányában ereszkedik. A Nyírvíz szabályozó társulat az északi lejtőn helyezkedik el, és északon határos a Felsőszabolcsi társulat árterével. 4.14. ábra A Nyírvíz Szabályozó Társulat „furatos” falitáblája A környező területeken az ármentesítő társulatok már sorban megalakultak, de a Nyírvíz Szabályozó Társulat megalakulása 1876-ig, illetőleg végleges formában 1879-ig késett. A belvizek lecsapolásához szükséges lejtmérések részben már 1875 és 1878 között megtörténtek, részben 1879 után pótolták. Az alkalmazott magasságjegyeknek mintegy fele templomok és egyéb időálló épületek küszöbébe vésett ± jel. Alkalmaztak azonban „furatos” falitáblákat is (4.14. ábra), valamint 100 cm magas, 55x55 cm2 keresztmetszetű betonköveket, felső lapjukon 4 cm sugarú gombbal. A Nyírvíz Szabályozó Társulat szintezési hálózatának alapszintje a nadapi alapszinttől (0,562 6 m ±3,8 mm)-rel tér el. A nadapi van ennyivel magasabban. A napjainkig megmaradt alappontok megbízhatósága ±50 mm körüli. 4.26. ALSÓSZABOLCSI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT A mai Alsószabolcsi társulat a legrégibb magyar ár mentesítő társulat. Széchenyi szavára 1845-ben alakult meg „Tiszadobi társulat” néven, és a következő esztendőben ugyancsak Széchenyi kezdeményezésére — már meg 1 6 Bendefy : Szintezési munkálatok 241
