Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
kapcsolódtak. 1923-'ban Popovics János főmérnök megismételte a korábbi szintezést. A 83 magasságjegy ekkor a nadapi alapszintre vonatkozóan nyerte magasságát [14]. 4.14. KAPOSVÍZI TÁRSULAT A Somogy, Baranya és Tolna megyében ív alakban végighúzódó Kapos völgye a régi időkben egyetlen összefüggő mocsár volt, a sok híres somogyi betyár örömére. Méltán megérdemelte a mai napig is fennmaradt népies elnevezéseit, mint pl. „Kaposberek”, ,,Kaposbozót” stb. A Kaposvártól Simon- tornyáig összefüggő egészet alkotó ingovány ősi állapotában nemcsak hogy rengeteg területet tett teljesen hasznavehetetlenné, hanem emellett még a maláriának, hagymáznak és más hasonló betegségnek is állandó melegágya, egyik legveszedelmesebb fészke volt. Mindezek mellett még a közlekedést is erősen akadályozta. Mindezek az okok adják magyarázatát annak, hogy már Mária Terézia idejében megkezdődött az ármentesítő és lecsapoló munka a Kapos völgyében. Ama Kapos vízi Társulat csak az Esterházy-uradalom erélyes szorgalmazására alakult meg 1903-ban. Célul a fentiek mellé még a Kapos folyó kibővítését és a mellékpatakok vizének levezetését tűzte ki. Ennek a hosszúra nyúlt területnek a szintezése több részletben történt. Bizonyára a század elején. Kétszer 96, azaz összesen 192 alappontot tartanak nyilván. A szintezés ugyanis a jobb parton történt, ahol is 96 alappontot (betonkövek) helyeztek el, de velük szemben, a bal parton ugyanakkor egy- egy őrkövet létesítettek, és azok magasságát is meghatározták. Ez a szintezés a pincehelyi róm. kát. templom. 1640 sz., a kurdi vasúti állomás 3631 sz. és a kaposvári róm. kát. templom 1686 sz. alappontjához csatlakozik, de a magasságok nem a trieszti, sem a nadapi, hanem a Vízrajzi Osztály 1895. évi szintezésének rákosrendezői alapszintjére vonatkoznak [14], Somogy megyében egyébként a szintezés igen régi múltra tekint vissza. Beszédes ilyen nemű munkálatairól fentebb megemlékeztünk már. Ke hagyjuk azonban szó nélkül Leksza Károly rrlérnök művét sem. Ennek emlékét a kaposvári Állami Levéltár őrzi egy 108 X 53 cm2 nagyságú kéziratos térkép formájában. Címe : ,, Attala—Pulai berek libellatiója. Leksza Károly mérnök.” (Évszám nélkül.) ,,Másolta: Zbella Ignác uradalmi mérnök 1853.” Méretaránya : 100 bécsi öl = 26 mm, tehát kb. 1 : 7300. (Jelzete : T 409). Leksza Károly oklevelét a pesti Institutum Geometricumban 1844-ben, Zbella Ignác ugyanott 1833-ban nyerte. A térkép, illetőleg maga a szintezés 1850—1851 körül készülhetett. 4.15. DÁZSONY-DÁRDAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZLEVEZETŐ TÁRSULAT A nevezett társulat a Dráva bal partján a clrávaszabolcsi országúttól a Dráva torkolatáig terjed. Északról természetes magaslatok határolják. A 23 000 kát. holdat kitevő, mentett terület részben a Batthyány, részben a Schaumburg—Lippe uradalmakhoz tartozott. Ezekhez 16 400 kát. hold kispolgári földet csatolva, 1904-ben közigazgatási úton létrehozták a társulatot. 233
