Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Az egész munkálat felépítéséből és kiviteléből arra következtethetünk, hogy az egykori társulat a lehető legolcsóbban igyekezett a szintezési feladatot megoldani, s a legkevésbé sem törekedett az alappontok maradandóságát komolyabban biztosítani. Ami a levert vascsöveket illeti, ezen a téren a társulat hazai vonatkozásban egyedül áll. A legutolsó kimutatások szerint a társulati magasságok a nadapi rendszertől átlagban 8—9 cm-rel térnek el. 4.10. SZEKSZÁRD—BÁTAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT » 4.07. ábra Tolna megyének a Duna mentén fekvő, Szekszárdtól Bátáig terjedő részét Sárköznek nevezik. A Sárvíz és a Duna szoktak nagyobb károkat okozni kiöntéseikkel ezen a közel 39 000 kát. holdnyi területen. 1855-ben a Sárvíz szabályozásával próbálkoztak segíteni a bajokon, de sikertelenül. Ennek ellenére csak 1869-ben alakult meg a „Tolna—bátai X)unavédgát Társulat”. Ez azonnal nekifogott a lejteT*' 4.06. ábra Az egykori paksi ármentesítő társulat magasságjelölő, falba épített vasszege A Szekszárd—bátai Ármentesítő Társulat szintezési köve (terméskő) bronzgombbal zésnek, majd annak alapján a tervezésnek, és ezt követőén a töltésépítésnek. A Szekszárd—bátai társulat megalakulására, s ezáltal a munkálatok kiterjesztésére 1873-ban került sor. A szekszárd—bátai ármentesítő társulat szintezési vonalainak kifejlesztésére 1870 és 1874 között került sor. A magasságjegyek kis részben terméskő felső lapján elhelyezett bronzgombok (4.07. ábra), nagyobb részben hidak fedőkövébe vésett -f- jelek ; van közöttük néhány vízmérce is, nullapontjával. A többi Aneghatározott magasság egészen vegyes össze válogatási!. A társulat magassági hálózata a Vízrajzi Osztály 1895. évi szintezett magasságain alapszik. A különbség a társulati és az országos alapszintek (magasságok) között általában 3—9 cm között változik. A Báta, Pörböly és Gerjen közötti szakaszokon 1895 óta olyan igen nagymértékű konszolidáció következett be, hogy az egész hálózatot újra kellett szintezni 1954-ben. 231
