Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
írott emléket őriznek. Szintezési munkálatai nem tartalmaznak az előadottaknál újabbat számunkra. Mindezt a munkát : a töltések építését, a folyók kanyarulatainak átvágását, a nyomvonalak kitűzését, sőt még az irodai tervezést is meg kellett előznie a terepfelvételi munkának. Ez a geometrák feladata volt. A többiről nem is szólva, maga a geodéziai munka, s abból is csupán a szintezés, óriási teljesítmény volt! A mai államhatárokon belül eső területen volt Duna és Tisza menti ármentesítő társulatok lejtméréssel felvett összes területe 3 713 1(50 kai. hold. Ebből a Duna völgyére esik 859 390 kát. hold, a Tisza völgyére pedig 2 853 770 kát. hold. De ez csak a két főfolyó völgye. Hol van még a sok kisebb-nagyobb mellékfolyó mentén levő ármentesített terület, amelyeket még felsorolni is hosszadalmas lenne. Részletes adataikat megtaláljuk a Rohringer 8. kezdeményezésére létrejött, [4] a. id. munkában (4.01. ábra). Az alábbiakban részletesen foglalkozunk az egyes ármentesítő [5], illetőleg belvízrendező és lecsapoló, valamint malomgáttársulatok [6] lejt- rnérési munkálataival, amennyire azt a rendelkezésre álló irathagyaték megengedi. A második világháború során ugyanis a szóban forgó társulatok irattári anyaga általában igen súlyos károkat szenvedett. DUNAVÖLGYI TÁRSULATOK 4.01. SZIGETKÖZI ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT Szigetköznek a Duna és annak mosoni ága által bezárt szigetséget nevezzük. Határos és szomszédos Csallóközzel. Győr, Mosón és kis részben az egykori Pozsony megye területén fekszik. Mivel a Eelső-Duna szabályozása előtt minden oldalról elöntésnek volt kitéve, az egyes községek lakosai már igen korán egyesültek az árvízkárok elhárítására. (1426. és 1569-ből vannak ide vonatkozó okleveles nyomok.) [2]. Mivel az érdekelt kisebb védekező közösségek önszántukból nem olvadtak össze, 1892-ben a földművelésügyi miniszter rendeletileg egyesítette őket. így jött létre a „Szigetközi ármentesítő társulat”. Ármentesített területe 52 397 kát. hold. A társulat területét védgát karetezi. Ezen gondosan szintezett szelvényköveket találunk. Sorszámuk Rajkától a bácsai szigetcsúcsig 1 —60-ig, onnan Dunaszentpálig 61 —92-ig tart. A társulat a mentett árteret 3 km széles sávokkal hálózta be, és ezeken a Ny—K irányú, egymástól 3000 m távolságban levő egyeneseken betontömbökbe ágyazott vasidomtesteket (4.02. ábra) helyezett el. A társulati leírásban vascsöveknek nevezett magasság jegyek egymástól szabálytalan távolságban következnek, lehetőleg igazodván az úthálózathoz. Számuk eredetileg 106 volt. Napjainkig sok elpusztult már közülük. A győri árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalnak 1951. március 15-én kelt kimutatása már csak 22 meglevő darabot említ. Ezek : az 1., 4., 6., 7., 11., 15., 28., 32., 37., 45., 49., 57., 62., 66., 77., 80., 84., 89., 95., 97., 102 és 105. sz. vascsövek. Az említett győri hivatal által 1951-ben kiadott magasság jegyzék ugyanazokat a magassági adatokat tartalmazza a szigetközi társulat pontjaira vonatkozóan, mint amelyeket egy negyedszázaddal korábban készített pontjegyzékben is olvasunk. Valószínű, hogy ez az utóbbi az eredetinek a másolata.
