Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával

Európa-szerte páratlan geodéziai felvételeknek megindítója Huszár Mátyás, vezetői pedig Huszár mellett Vásárhelyi Pál, Hieronymi O. Ferenc és Lányi Soma voltak. A központi igazgatás részéről Lechner József orsz. építészeti főigazgató szilárd jellemét és fáradhatatlan buzgalmát emeli ki. Szerinte igen sokat köszönhetünk Lechnernek a tekintetben, hogy ez az egész, óriási méretű „térképészeti ügy”, amelynek kezdettől fogva olyan sok oldalról érkező támadással kellett megküzdenie, ha a munkálatok imitt-amott döcögve haladtak is időnként, végleg mégsem akadt el, sőt tökéletes befejezését is sikerült megérniük.

A közlemény legnagyobb jelentőségét mindamellett abban látjuk, hogy a Vásárhelyi-féle eredeti, nagyértékű esetmérési térképet sok példányban közreadta, és hogy ahhoz az eredeti pontjegyzék kivonatát csatolta.

Megjegyezzük, hogy Wallandt térképe külön kiadásban is megjelent, ugyanabban a kivitelben, mint az említett folyóiratban; nyilvánvalóan ugyanarról a kőről nyomva. A szerző neve a kereten kívül a felső jobb sarokban. Jobbról lent, a kereten kívül ezt olvassuk : „Nyomt. Rohn és Grund, Resten, 1863.”

A jelek szerint ez a térkép igen keresett lehetett a maga korában és nagy hiányt pótolt. Erre jellemző adat, hogy pl. a Temes—Begavölgyi Vízszabályozási Társulat is, az 1876—1879 között végrehajtott ártérfejlesztése alkalmával nyomtatásban közzétett pontjegyzékéhez [98] ezt a térképet csatolta. Ebből a tényből ugyanis az tűnik ki, hogy 12 esztendő múlva sem állott a szóban forgónál jobb térkép e célra rendelkezésre.*

IRODALOM

1. Ol. — Htt. lt. — Épít. és Hajóz. lg.—-Hajóz. Oszt. — Tisza 2. csomó. 175/1835 sz.

2. Uo. Tisza 2. csomó, 175 sz., 25—32. 1.

3. Orsz. Levt. — Lásd I. rész 40. jegyz. id. anyakönyvben 366 sz. bejegyzés.

4. Uo., mint 1 a. id., Duna 11. csomó, 1970/1832 sz.

5. Lányi jelentése: Duna 13. csomó, 7/1834 sz.

6. Duna 13. csomó, 1408/1834 sz.

7. Oonda B., Vásárhelyi Pál élete és művei. Bp. 1896. — 40. 1.

8. Gonda B., 7 a. id. m. 88. 1.

9. Tisza 3. csomó, 729—732. 1.

10. Uo. Vermischte Acten ohne Num. I. csomó, 604. 1.

11. Uo., mint 10 a. id. 603. 1.

12. Uo., mint 9 a. id. 735. 1.

13. Uo., mint 10 a. id. 603. 1.

14. Uo., mint 9 a. id. 737—740. 1.

15. Uo., mint 9 a. id. 8—12. 1.

16. Uo., mint 9 a. id. 1—7. 1.

17. Uo., mint 1 a. id. Duna 36. csomó, 649/1847 sz.

18. Uo. Tisza 3. csomó, 160. 1., 17/1846 sz.

19. Uo. Tisza 3. csomó, 20/1846 sz.

* Fodor Ferenc „A magyar térképírás” c. munkájában (II. kt. 271. 1.) említést tesz Wallandt térképéről. Bizonyára egy különálló térképpéldány járt a kezében, mert a szerinte „kétnyelvű” térképet ismeretlen, de kétségtelenül magyar szerző készítette. A fenti idézetek, valamint az idézett helyen a Vásárhelyi-korabeli szintezésről írottak tévedésen alapulnak. Különösen téves Fodornak az a közlése, hogy az e korabeli „lejtmérés egyfelől Fiume irányából, másfelől pedig a Fekete-tenger felől” indult volna ki. Hogy az Adriához milyen körülmények között jutott el Zornberg Lénárd mérnök, azt a 3,6 fejezetben láttuk. A Fekete-tengernél pedig egyetlen magyar szintező sem dolgozott.

21