Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
1 XXL A fiúméi kikötő Tervezete a legutóbbi időkben Keczkés Károly igazgató-segéd és Koerber trieszti várerősségi igazgató kapitány, úgy szinte Zambelli Viktor velencei hajóskapitány, mint szakértők hozzájárulásával felsőbb rendeletek szerin! bizottságilag is érdemlegesen tárgyaltatott 1845. évben. A főigazgatósághoz 25 térképlapot küldtek be. XXII. Pest körüli s egyszersmind kikötővel s hajógyárakkal összekötő csatorna Ez a csatorna csak terv maradt, de 7 térképlapra terjedő felvétele értékes geodéziai alapanyagot szolgáltatott. XXIII. A Pest — Szegedi-, vagy Duna—Tisza-csatom a Beszédes József csatornaterveinek is be kellett volna kerülniük a Széchenyi rendeletéből készített központi gyűjteménybe. Időközben azonban nagy vita kerekedett a Duna Tisza-esatorna nyomvonaltervezete felől Clark angol, Klen ezer bajor és Fynje németalföldi szakértő-mérnökök bevonásával. A Beszédes Aé\e eredeti, értékes felvételi lapokról másolatot készíteni tilos volt. Mire pedig a vita véget ért volna, az egész tervgyűjteménynek nyoma veszett [92]. 3.08. VÁSÁRHELYI ESETMÉRÉSI TÉRKÉPE Gonda Béla közli Vásárhelyi életéről és munkásságáról szóló művében [93], hogy Vásárhelyi — rengeteg egyéb- elfoglaltsága mellett - még mindig talált magának időt arra, hogy a különböző hajózó-csatornaterveket behatóan tanulmányozza. Idevágó tanulmányait nagyon zavarta az a körülmény, hogy a különböző folyókat különböző magassági rendszerben szintezték, ami azt jelenti, hogy a különböző folyók mentén elhelyezett vagy kiválasztott alappontok magasságát közvetlenül nem lehetett összehasonlítani. Vásárhelyi, hogy ezen az igen nagy nehézségen segítsen, elhatározta, hogy az összes addigi magasságmérés eredményét egységes alapszintre számíttatja át. A hazai folyók és tervezett csatornák mentén már közel két évtizede folytak a lehető legnagyobb korabeli szabatossággal végzett szintezések. Sok ezer mérföldnyi szintezési vonal fixpontjait kellett összehangolni egyetlen szerves egységbe. Ennek a nagy műnek érdekében rendelte el Vásárhelyi az Adria vízszínéhez való csatlakozást, s mihelyt ez elkészült, (tehát kb. 1841-ben), máris nekifogtak a munkának, s két év múlva, 1843-ban már összeállíthatta Magyar- ország esetmérési térképét (3.13. ábra). Gonda szerint ebből a térképből mindössze 3 kéziratos példány készült. Vásárhelyi ezek közül egyet a nádornak, egyet Széchenyinek ajánlott fel, egyet pedig megtartott magának. Ez az utóbbi példány kerülhetett az Orsz. Építészeti Főigazgatóság birtokába, onnan pedig az Országos Levéltárba, ahol jelenleg is őrzik [94]. V ás ár helyi ezen a térképen, valamennyi folyónk és tervezett csatornánk mentén sűrű egymásutánban beírta a partok és ugyanott a kisvízszín magasságát. Minden, a térképre írt szám Adria feletti magasságot jelent bécsi lábakban. 213
