Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
Mindenesetre a felvételek olyanannyira teljesek voltak, hogy 1847-ben Vauthier már bő felterjesztést küldhet a főigazgatósághoz a Száva szabályozási tervének elkészítése tárgyában [76]. Zornberg L. pedig a teljesen kész felvételi anyag birtokában a Duna—Száva hajózható csatorna tervét dolgozta ki. Jutalmul a főigazgatóság engedélyezte, hogy a zágrábi hivatal kifizethesse a Száva- és Kulpa-mérnök felszaporodott házbértartozását [77]. Az utolsó híradás, amelyet a Száva múlt századi felvételére vonatkozóan találtam, 1848. július 24-ről kelt. Ebben 6 heti szabadságot engedélyeznek Várnay Ádárn Száva-mérnöknek, hogy családját elmenekíthesse állomáshelyéről, Brodból [78], 3.06. CSATLAKOZÁS AZ ADRIA VÍZSZÍNÉHEZ Miként fentebb már említettük, Zornberg L. mérnök feladatkörébe tartozott a Kulpa folyó szintezése is, A Kulpa a Szávának egyik legjelentékenyebb jobboldali mellékfolyója. Az egykori Modrus—Fiume megye legészakibb csücskében, a krajnai Schneeberg tövében, Csabari patak néven ered. Hossza , a Sisak (Sziszek) közelében levő torkolatáig 379 km. A torkolattól Karlovác (Károly- város) 136 km távolságban van. A folyónak ez a szakasza tutajokkal és kisebb evezős dereglyékkel járható. Karlovácon felül már igazi hegyi jellegű folyó. A Kulpa szabályozása és nagyobb mértékben való hajózhatóvá tétele már régibb idő óta szerepelt az Orsz. Építészeti Főigazgatóság terveiben. Ezért a Száva felvételével kapcsolatban került sor a Kulpa folyó háromszögelésére, majd szintezésére is. A folyó szabályozásának terve a szintezést csak Sziszektől Karlovácig tette indokolttá. Vásárhelyi Pál azonban, amikor az 1840-es évek elején felmérte a szintezési munkálatok addig elvégzett tömegét, pillanatnyi helyzetét és jövendő terveit, géniuszához méltó gondolat megvalósítását határozta el. A Dunát, miként tudjuk, a petronelli hasonlítósíkkal szintezték végig. Majd folyamatos szintezéssel átvitték ezt a magassági rendszert a Tiszára, s ezzel lehetővé tették a Huszár Mátyás által már jóval korábban bevezetett szegedi, alacsony fekvésű hasonlítósíkra vonatkozó magasságoknak a petronelli rendszerbe való átszámítását. Rövidesen tehát a Tisza, a Dráva, a Mura, a Maros, a Szamos, a Bodrog, a Latorca, a Topolya, az On de v a és a Morva folyók mentén végrehajtott szintezésekből származó magasságok már közvetlenül a petronelli függők rendszerében számíttattak, a korábbiakban szintezett Körösök, a Hortobágy és a Berettyó, nemkülönben a Rába, a Lajta, a Sió és a Kapos folyó, valamint a Balaton szintezéséből származó magasságok pedig átszámítás útján nyerték petronelli függőkben kifejezett magassági kótájukat. A Rába, a Lajta, a Sió, a Kapos és a Balaton szintezése ugyanis még a XVIII—XIX. század fordulóján elkészült [79], de jóformán mindegyiket egymástól független, elszigetelt rendszerben számították. Miután Vásárhelyi rendeletére mindezeket a különböző eredetű szintezéseket — a petronelli hasonlítósík alapján — egyetlen rendszerben egyesítették, a Száva és a Kulpa folyó szintezésével eljött az ideje, hogy Vásárhelyi távolabbra is nézzen. A Kulpa folyó szintezése, miként fentebb mondottuk, Sziszektől Karlovácig volt szükséges. Viszont Karlovácnál veszi kezdetét az a (mellékvonalai nélkül) 136 km hosszúságú műút, amelyet 1820 táján — 50 évi szabadalom fejében — a Lujza társulat épített. Mivel abban az időben vasút még nem volt, 205
