Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
Wallandt szerint ugyanis a Száva, a Dráva és a Mura folyókra vonatkozó vízhelyzeti és vízmérési adatok felvételét 1840 június havában kezdték meg és ezzel 1846 november havában készültek el. A munkálatok adminisztratív lebonyolításával a zágrábi kerületi igazgató-mérnököt, Vauthier Lipótot bízták meg. Nevezettnek mérsékelt szaktudását megingathatatlan császárhűsége pótolta. A szakértő mérnöki személyzetet nagyrészt a Duna és a Tisza mentén folyó munkálatokból rendelték ide át. A munka részletes előrehaladásáról Vauthier évi jelentései nyújtanak közelebbi tájékoztatást [55], 1843-ban a főigazgatóság Lányitól még egy gyakorlott mérnök átengedését kéri a Dráva és a Mura felvételéhez [56J. A választás Komnenovich Sándorra esik, aki rövidesen át is veszi kz ottani háromszögelési munkálatok vezetését [57]. 1845. július 23-án történt az a sajnálatos eset, amiről a bevezetésben már említést tettünk, hogy ,,. . . estve hét óra után ... a napi munka befejeztével, Polovinai Mihály mérnök, heted magával az mérő eszközökkel együtt, a Dráva folyamon áthajózni szándékozott. . . (Eközben) ... a kormányos tudatlan avagy vigyázatlansága miatt, a hajó a víz sebesség által az malmok közé vitetett, a’ hol meg ütközvén . . . elmerült; ... a’ Mérnök és egyik napszámos . . . vízbe haltak, és csak nyolcz nap múlva találtattak” [58]. A szerencsétlenség alkalmával egy szintező műszer is a vízbe esett. Egyébként 1845-ben Vauthier azt jelenti, hogy a Dráva és a Mura felvétele tulajdonképpen elkészült, s csak a felrakási, azaz irodai munka van még hátra [59]. Miközben ezek a munkálatok folytak, Zornberg Lénárd mérnök, akit közben ,,Kulpa hajózási mérnökké” neveztek ki, szinte egymaga birkózott a Kulpa folyó és a Lujza út szintezésével. Ez olyan nagy jelentőségű munkálat volt, mivel ez alkalommal csatlakoztunk szintezéssel első ízben az Adriához, hogy erről külön alfejezetben számolunk be. Itt csak utalunk arra, hogy a vukovár—fiúméi vasúttársaság 1846-ban kezdte meg a szóban forgó vasútvonal építésének előkészítését. A nyomvonal kitűzésének megkönnyítése céljából Batthyány Kázmér elnök arra kéri 1846 januárja elején a nádort, hasson oda, hogy a cél érdekében ingyenesen megkaphassák a szóban forgó területen eddig elvégzett háromszögelések és szintezések eredményeit, így — többek közt — ,,a Dráva folyónak már legalább nagyobb részint elkészült” felmérését és szintezését is [60]. Valóban, 1846-ban még egész évben folytatták a „lejtmérési munkálatokat” a két folyó mentén, és az év végére a Dráva és a Mura szintezése nagyjában befejezettnek volt mondható [61]. A főigazgatóság már igen szívesen látná, ha mind a két folyó felvételével mielőbb elkészülnének. Ezért 1846 november elején utasítják Vauthiert, hogy sok részlet (pl. a vízmélységmérések) elhagyásával szorgalmazza a Dráva és a Mura felvételének gyors befejezését ■[61/a]. Emellett 1847-ben még — Vauthier jelentése szerint — némi pótszintezésre mindkét folyó mentén mégis csak sor került [62], Ezeket a munkálatokat a legkiválóbbak közül kiszemelt mérnökök : Nikolka, Kamőczy, Müller, Újházi, Nagy Samu, Czogler és Grauszgruber végzik el [63], (Az utóbbi kettő csak nemrég került a Duna-mérnöki karhoz.) Közben közeledett 1848 ... A munkálatokat még nem sikerült teljesen lezárni. 1847/48 erős tele, a Dráván és a Murán mutatkozó jégtömegek [64], a megnehezült közlekedési viszonyok erősen akadályozzák és drágítják a 203
