Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával

5. Túr szintezve csak néhány ponton, ahol a Keresztvonalok metszik.

6. Szamos Erdőszadától torkolatig ellenőrködéssel.

7. Kraszna szintezve csak néhány ponton.

8. Borsa Salánktól torkolatig.

9. Vérke és Szernye patak: szintezve Borsovától a Latorcába való betork olásáig.

10. Szipa és Csaroda patak szintezve egynéhány ponton oldal vonalokkal.

11. Bodrog Zempléntől Tokajig ellenőrködéssel.

12. Latorcza sok egyes vonalokkal érintve.

13. Laborcza és Bodrócska Nagy-Mihálytól Zemplénig.

14. Ungh Ungvártól Deregnyőig.

15. Toplya és Ondóvá Vásárhelytől Szörny égig.

16. Ticze oldal vonalokkal többször érintve.

17. Takta patak Tokajtól Luczig.

18. Sajó torkolattól Felsőzsolcáig.

19. Hernád (felmérve nincs). Szintezve torkolattól Abád-Szalókig.

20. Eger és Poroszlói Kis Tisza Ivántól Szalók-Abádig.

21. Zagyva torkolattól Jászberényig.

22. Körösök: Szintezve újra nincsenek ; hanem a’ régi szinmérések’ használhatása végett, több szintezési alappontok ősz ve kötvék.

23. Az Er (felmérve nincs). Szintezve ellenőrködéssel, Király-Darócztól Kis Máriáig.

24. A Kurcza felmérve Csongrádtól Mindszentig. Szintezve csak egynéhány pontokon érintő oldal vonalok által.

25. Maros szintezve országhatártól (Erdély, Lippai szoros) Szegedig.

26. Bega Becskerektől Titelig.

Az elősorolt folyók vidékein ellenőrködéssel tett kettős szinmérések tesznek = 181 mérföldet, (a mérföldet 4000 ölivei számítva), a’ szinteztetett egyes oldalvonalok pedig tesznek öszvesen = 666 mérföldet.

Az oldal-vonalok közt a nevezetesebbek : lör Munkácstól Unghvárig és Aagy-Mihályig 2or Munkácstól Bereg szászig, Újlakig, Szathmárig 30r Szathmártól Király-Daróczig és Kis Máriáig 4er Tisza Szalóktól Madarasig Szoboszlóig Debreczenig 5ör Ősegétől Újvárosig és Debreczenig 6or Szoboszlórul Derecskéig, Esztárig, Kis Máriáig 7er A’ Kerecseny-Komorói vonal ellenőrködéssel és hossz szelvénnyel 8or A’ vonal Pestről Ketskemétig, Csongrádig és Szegedig ellenőrködéssel és hossz-szevényezéssel.

9er A’ Duna öszveköttetésére a’ Tiszával Csurogtól Újvidékig.

Ezek szerint a Tisza-szintezés, a vonalakat csak egyik parton véve figyelembe, mintegy 6800 km hosszú hálózatot fejlesztett ki az ország keleti felében.

Talán egyetlen folyónak a szintezése sem vette annyira igénybe mérnökeink szervezetét, mint éppen a Tiszáé és mellékfolyóié. 1843-ban Farkas Pál mérnök kapott valami nagyon lassan gyógyuló betegséget. Ennek kapcsán Lányit igen melegszívű, beosztottjai egészségét és személyi érdekeit messzemenően szem előtt tartó vezetőnek ismertük meg [28],

A következő évben Vásárhelyi jelenti, hogy a tiszai munkálatok vizsgálata alkalmával Barbás mérnököt betegen találta.

194