Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
Az ebben az időben szabatosnak nevezhető szintezőműszerekben az Orsz. Építészeti Igazgatóság sohasem volt gazdag. A Körös—Berettyó és a Tisza-szintezésnél alkalmazott műszerek egy része elhasználódott. A Duna szintezését Vásárhelyi 4 V oigtlünder-féle műszerrel kezdte, majd sikerült még kettőt szereznie (2. 10. ábra). 1835- ben, amikor Hieronymi átvette a szintezés vezetését, már rég’ készen kellett volna e munkálatnak lennie. A partmenti megyék közönsége mind gyakrabban és erőteljesebben sürgette a védtöltések építésének megkezdését. Ehhez azonban megbízható szintezésekre volt szükség. Hogy az új felvétellel hamarabb készüljenek el, elhatározták újabb szintezőműszerek beszerzését. Így került sor az E. Kraft bécsi műszerkészítővel való tárgyalásokra, amelyeknek eredményeként 3 szintezőműszert vásároltak a cégtől. Mindegyikhez egy-egy szintezőlécpár tartozott. A műszerek és lécek 1835 július végére „mit grösster Sorghaft” elkészültek, és külön-külön vizsgálati bizonyítvány melléklésével a megrendelőnek át is adattak [44]. Hieronyminak egy 1836 januárjában kelt jelentésében [45] olvassuk, hogy á Duna-térképészetnek 8 szintezőműszer van a birtokában. Mindegyik műszer 3—3 ládába (!) van csomagolva. A Voigtlünder-cégTÖl 1836-ban csak műszerjavításokkal kapcsolatban történik említés az év folyamán [46], amit talán az magyaráz, hogy a Kraft- cég újabb típusú Reichenbach-féle műszerekre tett ugyanakkor ajánlatot [47]. 1836- ban azonban megjelent a műszerpiacon Stampfer szintezőcsavarja [48]. Röviddel reá megérkezik Voigtländer levele az új szintezőműszertípus kimerítő ismertetésével [49]. A leírásból kiderül, hogy lényegében Huszár Mátyás elgondolásai valósultak meg az újabb szerkesztésű szintezőműszereken. Mind több hír érkezik hazánkba az újtípusú szintezőcsavarral ellátott szintezőműszer kiválóságáról. Gazdaságosnak mutatkozik tehát, hogy hivatalosan kiküldjék TurJcovits Lajos lsö osztályú mérnököt Bécsbe avégből, hogy részletes híreket hozzon a geodéziai műszerek újabb fejlődéséről. Útjára elkísérte Forberger mérnök is. Turlcovits hosszabb bécsi tartózkodása alatt nemcsak Stampfer profesz- szorral találkozott több ízben is, hanem a bajor geodétákkal is felvette az érintkezést. A Stampfer-iéle újításokat maga a szerkesztő ismertette Turlcovits előtt. Az új műszert Voigtländer műhelyébe vitték, ott aprólékosan szétszedték, megvizsgálták, majd összerakták, s végül Stampfer jelenlétében, a Bécs és Linz között éppen folyamatban levő szintezéssel kapcsolatban egy hosszabb szakaszt végig is szinteztek vele. Kiküldöttjeink figyelmét elsőnek a Reichenbach-féle osztógép ragadta meg, valamint egy körrajzoló szerkezet. Ezt első ízben a Voigtlünder-cég műhelyében látták. 1/100 pontossággal dolgozott. Kétszer akkora szerkezet, mint a Plössel-féle. A Stampfer-féle műszerről az alábbiakat írják. Ez' a műszer, a hozzá hasonlóktól, szerkezetének erősségében tér el, amennyiben sokkal masszívabb felépítésű. Két vízszintes csavarja van, a harmadikat két lemezrugó helyettesíti. Mikrométercsavarja egészen más megoldású, mint az eddigiek ; sokkal jobban kézre áll, és kényelmesebb a leolvasása is, amivel azt érjük el, hogy az iránysíkot hamarabb lehet megtalálni. Megjegyzi azonban, hogy velük 174
