Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
A Hieronymi által vezetett újabb Duna-szintezést végző mérnökök négy nagyobb csoportban dolgoztak, mégpedig 1. a Dévény és Esztergom, 2. az Esztergom és Dunaföldvár, 3. a Dunaföldvár és Mohács, végül 4. a Mohács és Pétervárad közötti szakaszokon [38]. Sőt 1839-ben a munkálatokat kiterjesztették a jobbparton az Esztergom és Pozsony, illetőleg a balpartön a Komárom és Bécs közötti szakaszokra is [39]. Ugyanakkor más csoportok az Al-Dunán szinteztek Moldvától a Vaskapuig, sőt a Vaskapun túli Duna-szakaszokon is, egészen Oláhország határáig. Ezek a csoportok a parton alappontokat létesítettek Izlás, Tachtalia és Graben magasságában. Egyúttal elvégezték a Kazán-szorosban, a Rogács-sziklafokon, a Moldován és Svinicán létesített vízmércék bekapcsolását is [40]. (2.06. ábra.) Hieronymi a mérnöki létszámot új erőkkel egészítette ki. Ez időben került a Duna-térképészethez Brandstetter, Haigl és Milivojevits, valamint Farkas mérnök [39], Ez a tisztség egyik legmegbecsültebb mérnöki alkalmaztatási lehetőség volt az időben. Tokus Pál oki. mérnök szinte könyörög egy gyakornoki állásért vagy alkalmi kiküldetésért. „Vállunk évekig kell a mérnöknek várnia, míg valami álláshoz juthat” írja 1839-ben kelt felvételi kérvényében [41], 2.04. AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG 1835. ÉVI SZINTEZÉSI UTASÍTÁSA Az újabb Duna-szintezés alkalmából az Országos Építészeti Főigazgatóság új, szabatos szintezési utasítást bocsátott ki [42], A német nyelvű kézirat 1835. június 24-én kelt Budán. 63+1 oldalt tartalmaz. Egymás mellé helyezett ívekből áll, s csak az egyes ívek kaptak sorszámot. Címe : Instruction für die hydrometrische Vermessung des Donau-Stromes in Ungarn von der 0 österreichischen Gränze bis Peter war dein. Időrendben ez a harmadik magyarországi szintezési utasítás. Rövid ismertetését kivonatos magyar fordításban az alábbiakban adjuk. Utasítás a Duna folyam magyarországi szakaszának vízrajzi felvételéhez az osztrák határtól Péter vár adig. 1. §. Rövid leírás arról, mit értünk vízrajzi felvételen. Miután a Duna folyam topográfiai felvétele megtörtént és a geometriai mérések (ti. háromszögelések) is véget értek, itt az ideje, hogy a folyam hidraulikai szemszögből is felvétessék. Ennek alapja 1. a pontos szintezés, amelynek révén hozzájutunk a) a partok magasságához, b) a kis, közép és magas vízállás értékeihez, c) a folyamágy legmélyebb pontjainak ismeretéhez, d) a folyóközeli térszín jellegzetes részeinek rajzához. II. Ezek után következhetik a hidrometriai felvétel, amelyhez a a) keresztszelvényfelvételek és b) a vízemésztési görbék meghatározása tartozik. I. rész Szintezés 2. §. + szintezési vonalak előzetes megtervezése. Mivel a hajózási utakat a kir. hajózási osztály évről évre előre kijelöli, nincs akadálya annak, hogy a szintezési vonalak vezetését is előre megterI 164
