Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
Ugyanezen alkalommal 17 db, I-től XVII-ig terjedő sorszámmal ellátott, hatalmas méretű állandósítási követ is elhelyeztek. A köveken emellett NFP — egyöntetűen — ------ vesett jelzés volt látható. Jelentése : Nivellierungs 8 37 Fix Punkt, 1837. A kövek kiviteli, valamint állandósítási módjuknak tervét Hieronymi készítette. A köveknek felül, középütt kis vízszintes lapjuk, ezenkívül három válluk van. Az eredeti terv szerint kavicságyba helyezett, gerendákból ácsolt alapzatra kerültek volna (2.04. ábra). Vásárhelyinek egy 1840- ben kelt és a Helytartótanácshoz intézett jelentése, amelyben a Duna felvételének és szabályozásának állapotáról számol be, tudósít bennünket arról, hogy a szóban forgó kövek állandósítása alkalmával mégis mellőzték a gerenda alapzatot. A valóságos kivitelről a jelentés ugyancsak rajzmellékletben (2.05. ábra) ad számot [34/1], Ebből a szokatlan állandósítási módból kitetszik, hogy nagyon is tisztában volt Hieronymi azzal, hogy ezek a kövek ülepedni fognak. Abból viszont, hogy gerenda vázra való ráhelyezéssel óhajtotta az ülepedést kiküszöbölni, azt látjuk, hogy nem is tekintett néhány évtizednél távolabbi jövőbe, mert az már bizonyára nem érdekelte, mi történik akkor, ha a gerendák elkorhadnak. A szóban forgó állandósítási köveket az alábbi szakaszokon helyezték el. I. sz. követ Ásvány és Szap között II. sz. követ Táth és Esztergom között Hl. sz. követ Bátta és Ercsény között IV. és V. sz. követ Ercsény és Adony között VI. sz. követ a Fusi Réten VII. Sz. követ Dunaföldvár és Bölcske között VIII. sz. követ Bölcske és Kömlőd között IX. és X. sz. követ Tolna és a sükösdi erdészház között XI. sz. követ Sükösd és Baja között XII. és XIII. sz. követ Mohács és Batina között XIV. és XV. sz. követ Batina és a kazuki erdészház között XVI. sz. követ Apatin és Almás között, itt ui. a kispetresi csárda igen rossz karban volt XVII. sz. követ Dálya és Borovo között. E kövek állandósításához adott utasítás szerint a cél az, hogy ,,a nivel- lációs és a hydrometriai munkálatok eredményei e fixpontok által rögzíthetők legyenek”. Megemlítjük még, mint a gazdasági viszonyokra jellemző adatot, hogy e kövek anyaga, kifaragása, helyszínre szállítása, a gerenda alapzat elkészítése, a kavics odafuvarozása, a gödör kiásása és a kövek elhelyezése összesen, darabonként 27,— osztrák forintba került [35]. Minthogy ezeknek az állandósítási köveknek a helyét háromszögeléssel is meghatározták, térképre rakták és a hosszszelvényeken is feltüntették, megvan a remény, hogy ezeknek az adatoknak összevetésével feltalálhatok lesznek. Ez nagymértékben elősegítené e régi lejtmérések eredményének részletes kiértékelését. A kövek elhelyezését, bemérését és a szintezési vonalakba való bekötését Reitter Ferenc mérnök* végezte [36]. * Ezt a kiváló szakembert Széchenyi István, mint közmunkaügyi miniszter, 1848-ban a minisztériumban a vasútügyi főosztály élére nevezte ki igazgató mérnöknek [37], 162
