Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

matos sorszámmal nem látta el, hanem a hozzáérkezett ügydarabokat makula- túraszerűen nagy csomókba gyűjtötte. Ezért az egész Duna-mappáció iratanyaga két részre osztható : az 1823-tól 1828-ig terjedő rendezetlen és az 1828-tól 1833-ig terjedő iktatott anyagra. A Huszár-féle iratanyag négy nagy csomóba összegyűjtve található.”

Magam, aki hosszú hónapokat töltöttem el a Huszár-, Vásárhelyi-, Hieronymi- sth. féle iratanyag tanulmányozásával, tapasztalatból állíthatom, hogy a tények ilyetén megvilágítása Hieronymi részéről erős elfogultságra vall. Tudnunk kell, hogy Vásárhelyi idejétől kezdve a Duna-térképészetnél rendes

2.03. ábra

.Fűzfa ,,a buró patak partján”, oldalában magasságot jelző bevágással. Komnenovich Sándor mérnök eredeti rajza (1845)

iktatószemélyzetet alkalmaztak. Huszár Mátyásnak azonban segédhivatali jellegű munkatársa egyáltalában nem volt. Minden felterjesztését, jelentését, sajátkezűén kellett lemásolnia, ha azt akarta, hogy hivatalában is maradjon másolat róla.

Nem csodáljuk, hogy nem vezetett iktatókönyvet, de pótolta ezt azzal, hogy a hozzá érkezett ügyiratokat pontos, keltezés szerinti sorrendben rakta össze. így is maradtak ezek az iratok korunkra.

Amikor azonban visszakerült Nagyváradra, hivatalának ügyiratforgalma jelentősen megcsappant. Ezért itt már módjában volt rendes iktatókönyvet vezetni, s ezt meg is cselekedte. Az iktatást saját maga végezte.

Hieronymi vezetése mellett a Duna menti szintezéseket illetően szabatosság dolgában jelentős fejlődés következett be. Nem sajnált semmi költséget, hogy elveit a már elkészült szakaszokon is keresztülvigye. Példaként megemlít160