Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
s egy másik Földmérő Lokovits*, az ezen célra megkívántatott libellatiót rövid idő múlva megtenni fogják... s a töltések méreteit is... megfogják adni... az eső és a hévizeket,... mivel hogy az anya-árokba bé nem folyhatnak az új gátak miatt, Szükséges lesz együvé szedni... s ásott árkokon... az anyaárokba bevinni... de ezen új árkok irányát magából a földképből... a Libellának épen ebben az irányban nem léte miatt most még meghatározni nem lehet.. . utasítás fog adatni Igazgató Huszárnak, hogy ez árkok meghatározásánál... a mostani természetes árkok használtassanak... különös figyelemmel a fentálló hidakra, pl. Debrecen város költséges kőhídjára.” „Holecz úr a Hortobágy kiszakadásán projectumba levő töltésnek libel- latióját Polgártól Tisza Dobig végrehajtotta, s a niveaux-protocollumot bemutatta. . .” Ennek alapján a nagyváradi értekezlet [204] máris több módozatot dolgozott ki a töltésépítések generális rendjére vonatkozóan.” A mai olvasó már alig-alig tudja megítélni, mit jelentett mérnöki munkában és értékben, amiről itt szólunk, a Hortobágy szintezése és a Hortobágy folyó rendszabályozása. Hogy a Hortobágy puszta (27 000 ha terjedelmével) Európa legnagyobb terjedelmű, s egyben legtökéletesebb síkságává alakulhatott, teljes mértékben a folyóvizeknek köszönhető. A pleisztocén idők óta az Os-Tisza árvizei évről évre elöntötték ezt a területet és lerakták hordalékukat. így volt ez még pár száz évvel ezelőtt is. Ennek tulajdoníthatjuk a középkori hortobágyi falvak : Máta, Zám és Óhat (— Óhát) pusztulását. Ezeknek nyomát ma már csak néhány pásztorszállás őrzi. ,,Az árvíz vonala a Hortobágyon, kelet felől, miként Kamőczy Gábor jónevű mérnök írja, Szent Mihálynál végződik ; egyébként Hajdú Nánás, Hajdú Böszörmény, Margitai puszta, (Balmaz-) Újváros, Debrecen, Szabolcs határai mind víz alatt vannak, amikor a Király ér, a Hortobágy, Árkus, Kadarcs, Kősely zúdítja a vizet reájuk.. . Ámbár találtatnak magosabb helyek, melyekről hamar letakarodik a víz, vagy némely résznek hasznos is, vagy álandó tavak és mocsárok, de mégis legnagyobb része hasznos földből álló, mely nekiek ezen árvizek által igen nagy károkat okozott, hol a kaszálóit, hol a vetéseit megrontván, vagy a jószágot kiszorítván. „Kunok Városok határaiba ezen víz tömege berohanván tetemes károkat okoz, úgymint Kun Madaras Városnak rétjeit vízzel megterhelvén,... Kun Karczag és K. Kis Újszállás városok nemcsak felső víztömegnek, hanem áz alsó beretyótul és 3mas Körösnek visszanyomásnak kivannak téve, annyira, hogy mármintegy 9 év előtt Dobi gát átszakajtása legjobb földekből lapályos helyen levőkből állandó tavakat okozott... „Túrkeve határában 5000—6000 holdat borítanak el évente a Hortobágy és a Berettyó által szállított árvizek, de ezek nagyobb része nem felülről jön, hanem a Körösök visszaduzzasztó hatásából származik. „Püspökladány is igen sokat szenved az árvizektől; néha a víz az egész 43 000 holdas határból 29—30 000 holdat is borít. „Ecsedi pta, Bucsa pta, Hegyesbori pta, Szerep, Dévaványa, Mezőtúr, Szalka mind igen szenvednek az árvizektől” [205]. Bizony igen nehéz körülmények között lehetett csak végrehajtani a Hortobágy szintezését. Alig volt néhány, szekérrel járható útja. Ezeken állandó * Lokovits (var. Lonovits) László mérnöki oklevelét az Inst. Geometricumtól 1826-ban nyerte [209]. 139
