Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Előszó

I

ELŐSZÓ

Az itt következő tanulmány a magyarországi szintezések történetének mintegy száz esztendejére vonatkozó anyag legfontosabb részét tartalmazza. Munkámat körülbelül az 1820 és 1920 közötti évszázadra igyekeztem korlátozni, tekintettel a munka célkitűzésére. .

Célom elsősorban ugyanis az volt, hogy minél hívebb és teljesebb áttekintést nyújtsak a fejlődésnek arról a menetéről, amely végül is a magyarországi szintezések terén az országos felsőrendű szintezések mai szabatos műszereihez, mérőfelszereléséhez és munkamódszereihez vezetett. Ezért vettem alapul a legrégebbiek közül az egykori Országos Építészeti Főigazgatóságnál, illetőleg a Helytartótanácsnál, vagy az alájuk rendelt hivatalokban működő mérnökök által végrehajtott szintezéseket. Ezeknek végrehajtási módját ugyanis pontosan megfogalmazott utasítások szabályozták.

1820-ban kelt Huszár Mátyás szintezési utasítása. Részletessége és kimerítő magyarázatai, valamint általában : a legnagyobb fokú szabatosságra való törekvése alapján ezt az írásművet tekinthetjük a magyarországi szabatos szintezések alapjának.

1920-ban dolgozták ki a Háromszögelő Hivatal számára a korszerű országos felsőrendű szintezési utasítás tervezetét. Ugyanekkor szerkesztette Oltay Károly professzor I. rendű szintezésekre alkalmas, kiváló szintezőműszerét. Mindkét körülmény a legújabb korszak kezdetét jelenti a magyar szintezések történetében.

Az anyaggyűjtés munkáját két évtizede folytatom.

Az összegyűlt anyag feldolgozását — ami maga éveket vett igénybe — több körülmény is sürgette. Elsősorban az a négy esztendeje folyó hatalmas munka, amely az egész ország területén, mindennemű korábbi mérésből származó magasságnak az országos egységes (nadapi) alapszintre való hozatalát célozza. A másik ok az a törekvés volt, hogy az ugyanazokra az alappontokra vonatkozó, de különböző időpontokban végrehajtott szintezések eredményének összehasonlítása alapján következtethessünk a napjainkban végbemenő szintváltozásokra. Nyilvánvaló, hogy addig, amíg a régebbi szintezések méréseredményeinek geodéziai kiértékelése meg nem történt, geokinetikai vizsgálatokról a régi szintezési adatok alapján nem lehet szó.

Végül, de nem utolsósorban, a Magyar Tudományos Akadémia is tervébe iktatta a magyar műszaki múlt rendszeres kutatását és fokozatos feldolgozását. Ez a munka ennek a hatalmas programnak egy kis töredéke.

Ebben a kötetben az 1920-ig terjedő anyag feldolgozását találja az olvasó. Az 1920-tól napjainkig eltelt évtizedek szabatos szintezéseinek történetét és problematikáját külön kötetben dolgozom fel.

11