Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
tezés évszámát és a szintező mérnök nevét, a pont végleges magasságát. Hogy pedig a későbbiekben a magasság értelmezése felől kétség ne támadhasson, fel kell jegyezni a vonatkoztatási alapszintet (alapsíkot) is. El kívánja rendeltetni, hogy a római katolikus és a protestáns egyházak paróchusai által egyaránt vezetett ,,História domus”-okban jegyeztessék fel, amikor egy-egy templomot bekapcsolnak a szintezési rendszerbe, és vezettessék be ezekbe a könyvekbe az eredmény is. Mindjárt példát is közöl : a szegedi legkisebb vízállás 50 láb, az N. N. fixpont akkori szintezett magassága pl. 250,428 láb a falu alatt, amire a feljegyzés történt. Vagy : fixpont X. községben, a templomtorony északnyugati ajtajánál. A toronyküszöb kelet felől = 322,389 láb. Meghatározta 1821. június 21-én N. N. mérnök. A helyi vízviszonyok rendezésének megkönnyítése érdekében kívánatosnak tartja, hogy minden község paróchiai hites könyvében ne csak saját templomának, hanem a vele szomszédos községek fixpontjainak feljegyzését is adja, hogy a lejtési viszonyok minden nehézség nélkül megállapíthatók legyenek. 28. §. A most következő bekezdés ugyancsak egyike a legfontosabbaknak. Ebben rögzíti le Huszár M. az általa vezetett Körös-vidéki szintezés végrehajtási sorrendjét, illetőleg a kiépítendő hálózat vonalvezetését (1.17. ábra). Az első főmenet a Tiszánál kezdődik és Szegedtől Csongrádon, Szolnokon át Abád(szalók-)ig halad. Ebből a következő vonalak ágaznak ki, de még mindig fővonalakként: a Kurcza mentén Mindszenttől Csongrádig; a Veker mentén Szentestől Szarvasig ; a Kórógy mentén Szegvártól — Derekegyházán át — a Mágócs-ér mentén, Orosházáig. A második főmenet a Hármas-Körös mentén halad Csongrádtól Gyomáig; a Berettyó mentén Mezőtúrtól Berettyóújfalun át Szalárdig ; a Sebes-Körös mentén Körösladánytól Okányon keresztül Nagyváradig. A Komádi mocsaraknál azonban — lehetőség szerint, amint ezek kiterjedése engedi — a Kis- Körös mentén Köröstarcsától — Nagyzerénden át — Gyantáig. A Gyepes mentén Békéstől — Árpádon át — Hosszúaszóig. A Kölesér mentén Okánytól Kávásdig ; a Fehér-Körös mentén Békéstől — Zarándon át — Buttyinig; végül a Teő-vize mentén Tamásdától Repszegig. A harmadik főmenet a Kákát mentén halad Tiszaszalóktól Kisszállásig ; majd a Hortobágy mentén Balmazújvárostól Püspökladányig. A közönséges vagy egyszeres szintezési menetek terve most még nem adható meg, mert vonalvezetését majd a helyi körülmények szabják meg. Annyi azonban máris előrelátható, írja Huszár, hogy ez a vonalhálózat is igen kiterjedt lesz. 29. §. Az egyöntetűség és a munka kényelmesebbé tétele céljából ebben .a bekezdésben elrendeli, hogy a lécek és a műszer közötti távolság, ahol csak a viszonyok megengedik, kereken 100 öl legyen. Hacsak lehetséges, kívánatos volna, hogy minden 200 öl távolságban •egy-egy szabatosan beszintezett pont (karó stb.) álljon rendelkezésre. Erre a vízrajzi adatok szabatos felvétele érdekében is igen nagy szükség lesz. Folyók szabályozását, belvizek levezetését el se lehet képzelni elegendő számú magassági adat és fixpont nélkül. A hídnyílásokat, mivel ezeknek a műtárgyaknak leírása általában hibás, .a feljárók és a folyómeder feltüntetésével alap- és előlnézetben is meg kell adni. 119
