Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

18. §. Láttuk, hogy a távcső nagyítása 17-szeres. Szemünk — tapasztalat szerint — csak a 8 másodpercnél nagyobb látószögű tárgyakat tudja megkülönböztetni. Ebből következik, hogy — ha csak a tárgy nem csillog — szemünk ennek a távcsőnek a segítségével már a 8/17-ed másodpercnyi, mondjuk átlagosan a 1/2 másodpercnyi látószögű tárgyakat képes megkülönböztetni. Ez 200 öl távolságban 0,4188 kéttized vonást jelent. Vagyis a lécleolvasás bizonytalansága ennél a műszernél mintegy 1/3 vonás (azaz 0,73 mm).

A buborék kitérését a következőképpen határozták meg. 70 csavarmenet a (rr) lemezen 1,63 hüvelyknek felelt meg. Egy teljes körülfordulás ennek folytán 0,0232857 hüvelyket jelent. Ennek megfelelően a (rr) lemez kerületét 233 egyeplő részre osztották. Így egy-egy teljes körülforgatás 1/233-ad része 0,00009994 hüvelykkel egyenlő.

A mozgótengelyek egymástóli távolsága : 8,655 hüvelyk. Ennek következtében a libella kitérése a teljes csavarkörülforgás 1/233-ad részére 2,43 másodperces szöget jelent. Ez a szög 200 öl távolságban közel 2 vonásnak (4,4 mm) felel meg. Ebből elméletileg következik, hogy a szintezőlibella osztáshibája 200 ölre kb. 2 vonást (4,4 mm) jelent. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a libella és a távcső kivitelezésében levő bizonytalanságok 200 ölre kb. l1/^ vonásra (3,3 mm) voltak tehetők.

19. §. A gyakorlati szintezés szemszögéből szükségesnek látjuk, hogy a Voigtländer-féle szintezőműszereken az alábbi javításokat eszközöljük, írja Huszár.

a) A libella osztása igen pontos legyen, és a libellacső valami nagyobb fajsúlyú folyadékkal legyen megtöltve.

b) Hogy elejét vegyük a központonkívüli (excentrikus) irányzásnak, a szemlencse nyílását kisebbre kellene venni, mégpedig legyen az 1 vonásnyi hosszú és 1/3 vonásnyi széles olyan vízszintes rés, amely a távcső optikai tengelyén megy keresztül. Emellett mozgatható lemezbéket kell a réshez alkalmazni, hogy azok segítségével a rés nagysága szabályozható legyen.

c) Az (ss) csavarhoz tartozó (rr) forgó .tányér legyen legalább háromszor nagyobb átmérőjű, mint a csavar, hogy a buborék nagyobb kitérésénél az elfordítás nagyságát ujjainkkal érezhessük, illetőleg a tányér elforgatását szemmel követhessük.

d) Noha az (yy) csavar megoldása igen jó, mégis célszerű lenne egy másikat is alkalmazni. Ez utóbbi az előbbit igen lassan, parányi módon mozgatná, s ezáltal a libella keresztbenállását igen egyszerűen és gyorsan el lehetne tüntetni.

e) A (rr) fordulatszámláló tányért nem 233, hanem 360 egyenlő részre kellene osztani. A tányér indexét pedig úgy kellene megszerkeszteni, hogy a beosztásokat és a csavarmeneteket jelezze, de mindamellett a tányért forgató csavarral semmi közös mozgása se legyen, ellenben mindenkor lehessen á zérus vonásra állítani.*

Huszár Mátyás ebben a néhány sorban a korszerű szabatos szintező- műszerek egyik legfőbb követelményét nemcsak elvileg oldotta meg, hanem szabatos utasítást ad a megvalósítás műszaki részleteire nézve is. És ezzel

* Eredetiben : ,,. . . die obere Fläche dieses Tellers aber in 360 Thoile cingetheilet, damit der Zeiger die Eintlieilungen und Schraubenumgänge weise, dahers keine gemeinschaftliche Bewegung mit der Schraube selbst habe, sondern nach Erforderniss jedesmahl auf zero gestellt werden könne.”